Nyugat-Bácska Portál

Hosszadalmas,  bonyolult, àm eredmènyes folyamaton vannak túl a kupuszinai gazdàk ès a Helyi közössèg Tanàcsànak tagjai, együttműködèsben a kivitelezèst vègző Geosoft cèggel. A tagosítàsi folyamat rèszleteieől Pèter Istvàn, Apatin közsèg polgàrmesteri tanàcsosa nyilatkozott:

-Többéves munkának értünk a végére. A mezőgazdaságban tevékenykedők körében az egyik legnehezebb munka ez, hiszen az ősi földeket osztjuk szét. Kissé tartottunk a feladattól, de úgy kezdődött a folyamat, hogy szavazásra bocsátottuk a lakosság, a gazdák körében a kérdést, hogy szeretne- e tagosítási folyamatba kezdeni Kupuszina népe? Titkos szavazás által, kétharmados többséggel az a döntés született, hogy akarják a tagosítást. Innentől kezdve a falu vezetőségének nem volt más dolga mint hogy ezt realizálja a szàndèkot. Két, három év is eltelt, mire sikerült pályázatot nyerni a községben, átverekedni magunkat a folyamat nehézkes kezdeti fázisain. A Geosoft cég lett kiválasztva a kivitelezői munkára, megalakultak a bizottságok, elkezdődött az érdemi munka. A cég néhány alkalmazottja szinte köztünk élt, folyamatosan hívták be az érintett embereket, egyeztetés, beszélgetés zajlott. Jelenleg elérkeztünk oda, hogy a Köztàrsasàgi Geodèzia Intèzet átvette és elfogadta a Geosoft által készített dokumentációt. 

Kèp forràsa: Kupuszina honlapja

A folyamat tovàbb zajlik, sajnos már így is nagyon elhúzódott és ez hátrányt jelent a közösség számára, ugyanis idő közben a pályázatokban beadott parcellaszámok más megjelölést kaptak vagy teljesen más az elhelyezkedésük. Adott esetben emiatt például komplikàciót jelent a pályázatok utáni jelentéseket megírni, mivel a valóságban minden megváltozott, a papíron előzőleg feltüntetetthez viszonyítva. Továbbá ebből az eddigi helyzetből kifolyólag a gazdaságok bejegyzése is jelentett problémákat, a hazai pályázatokon való részvétel szintén nehézkesebb emiatt, hogy a nemzetköziekről ne is beszéljünk…Tehát nyilvánvalóan mindenkinek az az érdeke, hogy ez a folyamat minél előbb befejeződjön. Természetesen olyan módon, hogy abban hibát ne lehessen találni, sem szakmailag, sem jogilag. Úgy tudom, jelen pillanatban két vitatott ügy van még hátra, amelynek a befejezését meg kell várni. 

Érdekes és fontos még, hogy a tagosítás alatt feltérképezték, lemérték, digitalizálták a faluban az épületeket. Ennek nyomán ha a legalizációs díjakat természetesen meg is kell fizetni az adott tulajdonosnak, viszont a geodèták elvègzett munkája nem kerül majd pénzbe- hallottuk Pèter Istvàntól. 

Prof. dr. Milan Trifković, a Geosoft cég vezetője eredmènyesnek ítèlte az elvègzett munkàt, a kupuszinai Helyi közössèggel ès a lakossàggal való együttműködèst. Elmondta, a gazdàk a tulajdonosok szàmàra rendeződik vègre a helyzet, jogalapot kap minden, mindenki tisztàban lehet a sajàt tulajdonàval. Ez az àllapot Apatin közsèg szàmàra is igen üdvös ès nagyon örülnek ennek a gyümölcsöző szakmai, közössègi együttműködèsnek.

Nyugat-Bácska fejlesztéséért jött létre 2006- ban a Dunatáj Egyesülés civil ernyőszervezet. Kezdetben a magyarok lakta települések helyi közösségeinek vezetésével, együttműködésben valósítottak meg falufejlesztési, közösségélénkítő projektumokat, majd szerveztek különféle képzéseket a vállalkozók, a civil szervezetek tagjai, vezetői számára. Később települési irodákat nyitottak, amelyek élén helyi, képzett fiatalok álltak és nyújtottak segítséget a gazdaságok, a vállalkozások számára. A doroszlói központi iroda Zomborba való áthelyezésével lassan lehetővé vált egy olyan regionális civil központ létrehozása, amely eleinte a pályázati pénzekből, majd nemrégiben, a Magyar Nemzeti Tanácsnak, illetve Magyarország kormányának köszönhetően Szórványközpont lett, és biztos szakmai alapokkal segíti a térség civil szervezeteit, egyesületeit, gazdálkodóit, vállalkozóit, karol fel különböző megemlékező és kulturális eseményeket. Mindemellett olyan tradicionális és immár emblematikus nagy rendezvények alapítója, mint a Szent István-napi kenyérszentelő ünnepség, a civilek éves tanácskozása vagy a Dunatáj Kupa. A szervezet fejlődéstörténetéről, eredményeiről és céljairól Péter Istvánnal, a Dunatáj elnökével, egyik alapítójával beszélgettünk:

Negyedik mandátumban állsz a Dunatáj élén. Mire vagy a legbüszkébb a civil ernyőszervezet eredményei szempontjából?
– Az ember nyilván arra a legbüszkébb, amit a legnehezebb volt létrehozni. Egy szervezet életében pedig talán az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy folyamatos működésben tudjon maradni. A kitűzött célokat folyamatosan, minden évben újra elő kell venni, nekigyürkőzni a megvalósításnak. Ez minden civil szervezetnek és talán a Dunatájnak is a legnehezebb, ennek kivitelezésére vagyok a legbüszkébb. Szintén jelentős eredménynek tartom, hogy sikerült folyamatosan átalakulni, és talán most már elnyerni a végső, vagy ha úgy tetszik, a legfunkcionálisabb, leghatékonyabb formánkat.

Sokat jelent, hogy a kezdeti egy irodából fel tudtunk fejlődni háromra, majd négyre, hétre, később egy központi irodára, és Doroszlóról áttettük a székhelyet Zomborba. Aztán különböző irodavezetőkkel dolgoztunk, változó feltételek között. Hosszú ideig pályázásból tartottuk fenn magunkat, most pedig a Magyar Nemzeti Tanács zombori szórványközpontjaként végre egy olyan rendszerben, amely a legjobb, a leghatékonyabb. Bízom benne, hogy ezeknek az itteni és az anyaországi felkaroló támogatásoknak köszönhetően most már fellélegezhetünk, hogy „vándorlásunk” véget ért. Azt nem merem kijelenteni, hogy ez a végső formánk, mert mindig alakulunk, a közösségi igényeknek, körülményeknek megfelelően. Így is hoztuk létre a Dunatájat, azzal a céllal, hogy megpróbáljuk vele betömni azokat a hézagokat a közösségben, amelyeket a különféle egyesületek, a helyi közösségek, az egyházi szféra nem tölt be. Ha kell, besegítünk a működésbe, ha pedig éppen arra van szükség, akkor valami újat hozunk létre.

Tanulságos lehet, hogyan épül fel egy ilyen nagy ívű, szerteágazó tevékenységet folytató civil ernyőszervezet, pláne a szórványban. Mi a Dunatáj keletkezéstörténete?
– Annak idején mindezt gyakorlatilag Pelt Ilona, mostani tartományi segédtitkárral és még sokan másokkal együtt hoztuk létre, tehát nem csak az én érdemem. Őszintén szólva, abból a megfontolásból jött létre a Dunatáj, hogy a helyi közösségeknek, a falvaknak megteremtsük azokat a civil szervezet adta lehetőségeket, amit a helyi közösségek nem tudnak megadni. Így indult a történet. Aztán leültünk közösen a települések vezetőivel, és kialakult egy hosszú listája a célkitűzéseknek. Szóltunk a többi településnek is, és zajlott a folyamatos bővülés. Mindebben rajtunk kívül még sok embernek nagy szerepe volt, így a gombosi, sajnálatosan immár megboldogult Nemes Istvánnak, a doroszlói idősebb Holló Róbertnek, továbbá Szilágyiról Horváth Bélának is. Azoknak az akkori helyi közösségi elnököknek, akik nyitottak voltak egy ilyen jellegű kezdeményezésre, együttműködésre. Tulajdonképpen mindenki ugyanazt érzékelte, tapasztalta, amit mi, hogy igény van egy ilyen ernyőszervezetre.

A Dunatáj később, a helyi közösségek szerepkörének megváltozásával, nem pontosan azt a funkciót töltötte be, amit indulásakor. Új kihívások felé tekintettünk. Minden településről egy fiatalt irodavezetővé képeztünk, ám sajnos ez az állapot nem volt sokáig tartható. Mire beletanultak, elmentek másfelé, mivel eleinte nem tudtunk nagy fizetést adni. Az élet rácáfolt erre az elképzelésre, és tulajdonképpen akkor fogalmazódott meg, hogy nem lehet mindenfelé a falvakban helyi irodát működtetni, hanem létre kell hozni egy központi irodát.
Már az akkori MNT Civil Konzultatív Testülete is felismerte a Dunatáj jelentőségét, és meghívott engem ebbe a bizottságba. Akkor még csak az eszmei támogatás volt meg irányunkban, anyagiakban nem bővelkedtünk. Nehéz idők voltak, minden pénz és energia elment ugyanis a fönntartásunkra. Kevés energia jutott magára a közösségi munkára. Aztán amikor felállt a mostani MNT-vezetőség, a Civil Konzultatív Testület megszűnt, de egy határozott lépéssel megoldódott a dolog, az MNT szórványközpontokat alakított ki. Hamar kiderült, hogy ez egy sokkal hatékonyabb rendszer számunkra. Így sokkal gördülékenyebb a munka, és úgy hiszem, ezen a téren a többi civil szervezetnek is ugyanez a tapasztalata.

Milyen tevékenységeket folytat jelenleg a civil ernyőszervezet?
– Tevékenységi körünk a közelmúltban bővült az MNT gyermekutaztatási programjának lebonyolításával. Mikrobusszal naponta szállítjuk óvodába és haza a zombori kisgyerekeket. Tamaskó Olivér végzi ezt a munkát.
A legnagyobb ismertséget minden bizonnyal a népesebb rendezvények hozzák a Dunatáj számára. Így a zombori Szent István-napi kenyérszentelő ünnepség, a civil tanácskozás vagy a Dunatáj Kupa, amelynek hagyományát idén nyáron elevenítettük fel Kupuszinán a civil szervezetek, egyesületek számára tartott játékos, ügyességi vetélkedő formájában. Továbbá nagyon fontosnak tartottuk felvállalni a Herceg János akadémikus író születésnapján tartott temetői megemlékezést, és új kulturális eseménysorozatot is indítottunk Dunatáji beszélgetések címmel. Ennek keretében időszakosan meghívunk körünkbe beszélgetni egy-egy jelentős, Nyugat-Bácskához kötődő személyiséget a kulturális és a közélet minden területéről.

A legfunkcionálisabb munkát, tevékenységet pedig a zombori Dunatáj iroda két munkatársa, Gellér Eszter irodavezető és Danka Roland fejti ki. Mára elmondhatjuk, a nyugat-bácskai pályázatoknak több mint a felét a Dunatáj iroda készíti el, bonyolítja le (sikerrel!) a civil szervezetek, egyesületek, gazdálkodók és vállalkozók számára. Úgy gondolom, a civil ernyőszervezet ezzel nagyban hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséhez.
Ritkán emlegetjük, de tulajdonképpen a nyugat-bácskaiság jelenkori fogalomköre, a térségben való gondolkodás is a Dunatájhoz, a szervezethez és alapítóihoz fűződik.
Azt sem mondjuk ki túl gyakran, pedig nagyon fontos, hogy egyfajta érdekképviseletet is el tudunk látni az itteni magyar közösségek számára. Személyes sikerként élem meg például azt, hogy a magyar pénzalapok felismerik az önkéntes tűzoltóság jelentőségét. Ez korábban nem volt így. Föl tudtuk hívni a figyelmet a problematikára. Nyilván azért, mert itt, Nyugat-Bácskában a tűzoltóság erős és nagyon szervezett. Észleltük viszont, hogy nem nagyon tudtak hova fordulni fenntartási támogatásért. Ugyanebben a helyzetben voltak a horgászegyesületek és vannak a sportegyesületek is. Mindezek rendkívül fontosak a közösség szempontjából, de eddig nem tudtak megerősödni. A jövőben mindez talán másként lesz.
Aztán, hogy ne menjek messzire, beszéljek Kupuszináról is: ha például bemegy az ember a falu központjába, amerre néz, fejlesztést lát. Mindez annak köszönhető, hogy a Magyar Nemzeti Tanács, a helyiekkel együttműködve, hatékonyan tudott jelen lenni, és természetesen vonatkozik ez a többi nyugat-bácskai magyar közösséggel való együttműködésre is. Mindent összevetve, nagyon örülünk, és hálásak vagyunk érte, hogy ilyen kedvezően alakul a viszonyrendszer, és hogy ilyen nagy segítséget kapunk.

L. Móger Tímea, Magyar Szó- Hétvége

Gálával, díjkiosztó ünnepséggel ért véget a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XXV. Találkozója Szajánban. 

A résztvevő nyugat-bácskai színjátszó csoportok jelentős sikereket értek el az idei Találkozó alkalmával is. 

A zsűri közösség teremtő tevékenységéért Garay Béla díjjal jutalmazta a kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Sturcz József színjátszó csoportját. A zsűri különdíjat adomànyozott Csernai Pannànak, a kupuszinai Petőfi Sàndor ME színjàtszó csoportja tagjànak Viktória szerepènek megformàlásàèrt, Kiss Gàbornak a kupuszinai színjàtszó caoport tagjànak, aki a Viktória című operettben Miki szerepèt formàlta meg. A zsűri a Hèt Nap egyèves előfizetèsèt Tót Zsaklinànak, a kupuszinai művelődèsi Sturcz József színjàtszó csoportja koreografusànak adomànyozta a Viktória operett megkapó koreografiàjàèrt. A zsűri a Szabadkai Nèpszínhàz Magyar Tàrsulatànak különdíjàt, csoportos belèpőt a tàrsulat valamely előadàsàra a kupuszinai Petőfi Sàndor ME Sturcz József színjàtszó csoportjànak adomànyozta.

A bezdàni Petőfi Sàndor Művelődèsi Egyesület színjàtszó csoportjànak tagjàt, Snajder Dalmàt pedig különdíjban rèszesítette a Talàlkozó bíràló bizottsága.

Fotók: Làbadi Zoltàn, Foki Mària

A kupuszinai Helyi közösség Tanácsa és Hercegszántó önkormányzata a testvértelepülési kapcsolatok erősítésére irányuló pályázatot nyert a Bethlen Gábor Alapnál. Az eredményes együttműködésnek köszönhetően október 23- án, Kupuszinán a két település közös programsorozatot valósított meg. 

A délután folyamán az érdeklődők az Albert Flórián 80 kiállításon és a szántói Szurcsik család festészeti tárlatának megnyitóján vehettek részt a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület termében. 

A jelenlévőket köszöntötte Rekettye Róbert, a kupuszinai Helyi közösség Tanácsának elnöke és Varga Gábor, Hercegszántó polgármestere. 

-Hercegszántó ma bemutatja saját kulturális és népi értékeit, majd a jövő évben szeretnénk, ha Kupuszina jönne el Hercegszántóra, hogy ugyanígy viszont bemutatná híres szülötteit, kulturális értékeit. Magyarország kormánya támogatta a mai rendezvényt, ezt köszönjük nekik. 

Hercegszántó egy három nemzetiségű település, horvátok, szerbek és magyarok lakják. Santovo nevet viselte még ötven évvel ezelőtt a falu, majd 1904- ben a Hercegszántó nevet vette fel. Régen sokác emberek lakták, most pedig ez a három nemzetiség lakja- hallottuk Varga Gábortól.

Hercegszántó nemzetiségi összetételét szemléltette a három különböző helyi népviseletbe öltözött leány közreműködése és a jelenlévő zenekar játéka is, szántói sokác nótát muzsikáltak. 

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →