Páratlanul szép történeti irodalma van a Délvidék elmúlt évszázadainak, múltunk lelkes kutatói – Bárány Ágoston, Böhm Lénárd, Dudás Gyula, Dudás Ödön, Érdujhelyi Menyhért, Fridrik Tamás, Iványi István, Margalits Ede, Milleker Bódog, Ortvay Tivadar, Szentkláray Jenő és társaik – országos hírű történeti munkáikban mutatták be a táj lakóinak a megmaradásukért vívott hősies küzdelmét. Tragikus korokban az utódok a történeteikből merítettek erőt a talpra álláshoz, az újrakezdéshez. Bemutatott történeteik nyomán úgy tűnt, a folyton ismétlődő véres háborúk, üldöztetések és hányattatások után népünk rendre megtalálta az új otthonteremtés lehetőségét. Silling István most megjelent Bácskai emlékezések – Levéltáriádák (2023) című könyvének hősei azonban a saját életükkel egészen mást bizonyítanak.
A szerző korábbi, Duna menti életünkről – Néprajzi és szociográfiai jegyzetek Nyugat-Bácskáról és más vidékekről (2020) című kötetében megjelent Nyugat-Bácska szétszórt magyarjairól című tanulmányában kiemelte: Trianon után 310.490 magyar került a délszláv államba, a Bácska népességének 43,2%-a volt magyar. A dobrovoljacok betelepítése azonban átalakította a magyarság életét is. Nyugat-Bácska addigi lakosságának nagy hányada német nemzetiségű volt, de még 1920 után is harminchét település közül csak kettőben volt a szerbség többségben, hétben a magyar, háromban a sokác, míg huszonötben a német lakosság száma igen jelentős volt, bár nem volt mindenütt 50% feletti. 1944 után azonban ez is megváltozott: a kivégzett és elüldözött németek házaiba Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából, Montenegróból és Szerbiából 126.323 szerbet telepítettek.
Ezúttal azonban a történetek jóval korábbi időkben kezdődnek; a XVII. század végén a török megszállás alól fölszabadult dél-magyarországi területek az osztrák korona fennhatósága alá kerültek. A vidék az évszázados háborúk után lakatlanná és „gondoskodó gazda nélkülivé” vált. „A pusztaságot a bécsi udvar eladta, s a pénzesebb érdeklődők óriási területek birtokosaivá lettek.” A vidékre érkezett Boskovitz úr is, az elnéptelenedett és elhanyagolt határból akkorát hasított ki legelőnek, hogy a délről érkező, a Balkán hegyi falvaiban összevásárolt állataikkal Bécs felé tartó marhahajcsárok nyugodtan megpihentethették csordáikat a vidéken. Az új honfoglalás kora volt ez, amikor „az újgazdag földbirtokos családok igyekeztek kellő társadalmi megbecsülést szerezni maguknak új hazájukban. Szép udvarházakat, kastélyszerű épületeket emeltek, jótékonykodtak az egyház irányában, mind a katolikuséba, mind a pravoszlávéba, hogy a megyék uraságai és a klérus kellő tisztelettel vegyen róluk tudomást, fogadja be őket.” Ekkor kezdődnek a kiemelkedő családok történetei.
Október 8- án tartják a Doroszló-Szentkúton a Férfiak zarándoklatát.
15 órától várják a zarándokokat, majd negyed 4- től katekézis zajlik.
16 órakor keresztúti ájtatosság, 17 órakor októberi ájtatosság lesz.
Fél 6- kor Szentségimádás és gyónási lehetőség, majd 18 órától szentmise zárja a programot.
Október 14- én 17 órától a Doroszló-Szentkút Szent János-ház emeleti előadótermében filmvetítést és beszélgetést tartanak, amelyet Nebojša Stipić, a Szabadkai Egyházmegye ördögűzője vezet, A pápa ördögűzője című film vetítését követően.
Az estre minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak.
Kategória:Egyéb| Programok a Doroszló-Szentkúton bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
A gombosi Napsugaras Ősz Nyugdíjas Egyesület szervezésében október 14- én sor kerül egy többgenerációs osztály- illetve Nyugdíjas találkozóra.
Várják, hívják az érdeklődőket: a Gomboson élő, továbbá a faluból elszármazott ismerősöket rokonokat, barátokat, osztálytársakat, vagyis mindenkit, akinek valamilyen kötődése van Gomboshoz és szeretné feleleveníteni a régi fiatalkori emlékeit egy kis zeneszó meg társalgás mellett.
A jó hangulatról a doroszlói Twins Band gondoskodik. Helyszín a gombosi Tűzoltóotthon.
