Az első világháború lezárását követő területnyerő eufóriának Zomborban három nemzeti jellegű köztéri szobor is áldozatul esett. Nem jártak jobban a nemzeti előjelű köztéri keresztek sem. Meg voltaképpen semmi, ami az új hatalmat a Monarchiára és a magyarokra emlékeztette. Szerencsére a középületek megmaradtak, az általánosabb jellegű emlékművek is túlélték, a pestisjárvány múltára emlékeztető Szentháromság-szobor a II. világháború végéig, Szent Flórián szobra pedig mindmáig áll.
I. FERENC CSÁSZÁR OBELISZKJE
Az emlékműt Esztergámy István, a római katolikus hitközség gondnoka, városi szenátor, későbbi polgármester emeltette saját költségén 1820-ban. A császárt uralkodói díszben ábrázoló kőobeliszk a Szentháromság tér és az egyházi hivatal, a korábbi ferences rendház mezsgyéjén, a mai „Láncokban” állt. A mai zöldségpiacot övező oszlopokat és az azokat összekötő vasláncokat is 1820-ban állították föl a város központjában. Az öt és fél méter magas emlékmű csúcsát kitárt szárnyú kétfejű sas ékesítette, amelyet első ízben az 1848-as forradalom idején távolítottak el, majd később visszahelyezték. 1894-ben a pajkos zombori gimnazisták ismét eltüntették az osztrák jelképet, amely nem is került többé elő. Ekkor a római katolikus egyházmegye úgy határozott, hogy az obeliszket el kell tüntetni a „Láncokból”, mert már senki sem viseli gondját. Az emlékmű mégis megmaradt, sőt, a bronzsas helyére a magyar Szent Korona ábrázolása, Császka György kalocsai érsek ajándéka került. Végül Vajdaság Szerbiához csatolását követően rombolta le az új hatalom, amely igyekezett mindent eltörölni, ami a korábbi uralomra emlékeztetett, a köztéri szobrok mellett a vallási jelképeket, a közigazgatás és az oktatás korábbi nyelvének használatát…
SCHWEIDEL JÓZSEF SZOBRA
Forrás: Pekter Andrea
