„Erőt öntünk az emberekbe”- 2014 óta újra áll Gomboson a turulszobor- Magyar Szó-Hétvége

A nyugat-bácskai Gomboson a II. világháborúig, 1944-ig állt a Turul-emlékmű, amelyet a vérzivataros idők elől elbontottak és a föld alá rejtettek. Ma forgalmas regionális út vezet a hely fölött, ahol a régi szobor pihen, amely valószínűleg meg is sérült a lebontás és elrejtés alkalmával. A helyiek, valamint a magyarországi Szent István Lovagrend együttműködésének köszönhetően azonban 2014 óta ismét van Gombosnak Turul-emlékműve. A szoborról, az ősvallás, a kereszténység és a magyarság kapcsolatáról, valamint a település közelmúltjáról és jelenéről ft. Verebélyi Árpád címzetes préposttal, gombosi plébánossal beszélgettünk, aki a legfontosabb helyi szervezője volt az új turulszobor felállításának.

Gomboson a második világháborúig állt a turulszobor. Hogyan született meg az ötlet, hogy ismét legyen a faluban emlékmű, milyen út vezetett a 2014 szeptemberi avatásig?

– A magyar közösségeknek a turul, mint egy totemállat, olyan szimbóluma volt, amely a nemzeti, közösségi egységet jelképezte. Az egész magyar nemzettel való egységet fejezi ki. Amikor új országba került ez a nép, a turulmadarat és a hozzá tartozó országzászlót elbontották. Érzelmileg egybeesett a külhoniság tudata és a szimbólumok elbontása. Azokon az embereken, akik még látták és a mindennapjaik része volt a madár, az országzászló, azt láttam, hogy fájdalmas emlékezéssel beszéltek róluk. Bennünk, gombosi magyarokban tudatos az a tény, hogy egy másik országba kerültünk, nem az anyaország tagjai vagyunk, mégis oda tartozónak érezzük magunkat. Ebben nagyon nagy segítséget nyújt a vallás, a hit, és a nyelven, a kultúrán keresztül való kapcsolódás. Mindig szükségesek olyan szimbólumok, amelyek a mindennapokban, fizikai voltukban figyelmeztetnek arra az egységre, amely a lélekben megvan. Úgy éreztük, hogy a többségi politika nem ellenséges a tudattal, hogy a magyaroknak van egy érzelme, amely a nemzeti-történelmi vonalukat a múltban megpróbálja megfogalmazni, ezzel egyfajta önazonosságot próbálnak maguknak teremteni. Úgy gondoltuk, hogy nem fogják félreérteni a lépésünket. Nem forradalmat akarunk, semmi olyant, ami bántja a többségi nemzetet, viszont szándékunk volt önmagunknak, a közösségünknek figyelmeztető jelként adni, hogy van egy történelmünk, érzelmeink, kapcsolataink. Ezek nem szakítanak el a másiktól, de a többségben meghatároznak bennünket. Aki nem szereti a saját kultúráját, nem tudja tisztelni a másikét sem.

Antalovics Péter fotója

Másrészt, Vajdaságban a fölzárkóztatásnak fontos oldala lenne a turisztika. Szerbia a nyugat-európai népek számára fekete pont, többségük megmaradt a délszláv háborúknál. Ahhoz, hogy Szerbia, benne Vajdasággal, vonzó legyen egy nyugati embernek, fel kell sorakoztatnunk az itt lévő tizenpár nemzet kultúráját. Erősítenünk kell ezt, hogy külföldről érdemesnek tekintsenek arra, hogy eljöjjenek hozzánk, megnézve a többség kultúráját, és a tömérdek másikat. Ehhez egészséges, öntudatos közösségek kellenek. Élő közösséget akarunk létrehozni, ennek a közösségnek pedig meg kell, hogy legyenek az érzelmi kapcsolatai, amelyekből táplálkozik. Száz éve tartozunk ehhez a közösséghez, de ezer éve egy másikhoz. Ez volt az indítéka, hogy visszanyúltunk a múltba, hogy erőt öntsünk a ma itt élő emberekbe azzal, hogy pótoljuk a régi Turult. A madarat Czifra Tamás kőfaragó művész készítette tufakőből, márvány oszlopok tartják. Szállítás közben még nem volt végleges formájában, itt fejezte be Tamás. A madár a magyarországi Szent István Lovagrend ajándéka, jó kapcsolatom van a tagokkal, ők ajánlották fel. Az amerikai disszidált magyarok közössége is szervezett egy bált, amelyen pénzt gyűjtöttek a célra.

Említette a többségi közeget. Történt bármilyen atrocitás a szobor miatt, érzékeltek feszültséget a politikum vagy a társadalom szintjeiről?

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Egyéb | „Erőt öntünk az emberekbe”- 2014 óta újra áll Gomboson a turulszobor- Magyar Szó-Hétvége bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Felújították a kúlai Szent György-plébániatemplomot- Pannon RTV

A tetőszerkezetet renoválták, tatarozták a tavaly nyáron egy viharban megsérült Szentháromság-szobrot, újrameszelték az épületet. A munkálatok megvalósítását a magyar kormány támogatta. A 250 éves templomban ma hálaadó szentmisét tartottak.

Kategória: Egyéb | Felújították a kúlai Szent György-plébániatemplomot- Pannon RTV bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

M1- KÁRPÁT-MEDENCE magazinműsor- forgatás GOMBOSON

Gomboson forgatott az M1 stábja. A betlehemezés és a bölcsőkézés népszokását mutatták be a helyiek. Az összeállítás látható lesz a Kárpát-medence magazinműsor karácsonyi adásában. 

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Egyéb | M1- KÁRPÁT-MEDENCE magazinműsor- forgatás GOMBOSON bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Népi játékok az Ispiláng- vetélkedőn- KUPUSZINA-BÁCSKERTES

A kupuszinai-bácskertesi József Attila Általános Iskola és az apatini Ábrahám Pál Egyesület szervezésében idén rendhagyó módon tartották meg az Ispiláng nevű néprajzi vetélkedőt. A szervezők elmondták, semmiképpen nem szerették volna megszakítani a vetélkedő megrendezésének csaknem egy évtizedes tradícióját. A vírushelyzetre való tekintettel ebben az évben online formában, videók beküldésével zajlott a megmérettetés, amelynek döntővel egybekötött díjátadóját november 17- én tartották a József Attila Általános Iskolában. A néprajzi vetélkedő idei témája a népi játékok bemutatása volt.

A beérkezett pályamunkákat a dr. Silling István nyelvjárás- és néprajzkutató, művelődéstörténész, nyugalmazott egyetemi tanár és Silling Nagyfejű Mária, nyugalmazott pedagógus bírálta el.

A zsűri a megosztott első helyezés díja mellett döntött.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Egyéb | Népi játékok az Ispiláng- vetélkedőn- KUPUSZINA-BÁCSKERTES bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva