L. Móger Tímea àtvette a Vajdasàgi Magyar Újsàgírók Egyesületènek Szórvànydíjàt

L.Móger Tímea a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének Szórványdíjában részesült, mint a Nyugat-Bácska Portál főszerkesztője, a Magyar Szó újságírója. Az alábbiakban Kabók Erikának, a Magyar Szó főszerkesztő-helyettesének méltatását közöljük, amely a zentai díjátadón hangzott el: 

HERCEG JÁNOS SZELLEMI ÖRÖKÖSE

Amikor sok-sok évvel ezelőtt először került a kezembe Lennert Móger Tímea
kézirata, önkéntelenül Herceg Jánosra gondoltam. Ahogy olvastam a sorokat egyre inkább erősödött bennem az érzés, hogy ugyanaz a látásmód, ugyanaz az
érzékenység és odafigyelés jellemzi őt is, mint a nagy elődöt. Ahogyan Herceg
János nem tudott elmenni semmi mellett, ami igazi volt, ami a magyar emberek
életéhez tartozott, úgy Tímea is mindenre felfigyel s nem panaszkodik, nem
aggódik, csak megállapít, ha nem éppen kedvező jelenségről van szó. A legtöbb
írásában rajong, szeretettel ír a legapróbb eredményekről is, amit a nyugat-bácskai magyarság fel tud mutatni.
Egyszer megkérdeztem tőle, nem hiányzik a városi nyüzsgés, a szellemi közeg?
Nem akar Doroszlóról elköltözni? Szelíden, de nagyon határozottan azt válaszolta, neki itt mindene megvan, amire szüksége van, ha pedig színházba, irodalmi estre egy jó beszélgetésre vágyna, akkor útra kel. Erős gyökeret és biztos hátteret nyújt neki Doroszló, számára ez a legfontosabb, mondta.
S hogy mi az, ami Herceg Jánost és Lennert Móger Tímeát is fogva tartja Doroszlón? Meglátásom szerint az emberek és a szülőfalu szeretete. Bármelyik írására is gondolok, nem találok benne siránkozást afelett, hogy milyen sokan elmentek, mennyire kiürült a falu. Pedig ez történt, mint annyi más településen.
Mégis Nyugat Bácska szinte minden falujában mintha fogadalmat tettek volna az ott maradottak, hogy a kesergés helyett azokért dolgoznak, akik kitartottak. S
minden településen vannak annyian, hogy meg tudják szervezni a hagyományos
rendezvényeiket, a nemzeti ünnepeken és egyéb számukra fontos történéseken
tudják mozgósítani a helybelieket. Maguknak és magukért.
Kifejezetten elérzékenyültem, amikor a doroszlói templombúcsúra a lányok és a
fiúk felvették a csodálatos népviseletüket. Amikor megkérdeztem, hogy ez mindig
így van-e, azt válaszolták, ez a falu számára ünnep és a népviseletet különleges alkamakkor öltik fel a fiatalok. Ottjártamkor nem voltak különleges vendégek, nem kellett a világnak megmutatni milyen erősek is a gyökereik, csak úgy maguknak, a saját lelkük szépségéért, az ünnephez méltóan öltöztek fel. Mi lehetne ez a hozzáállás, ha nem az önbecsülésük jele.
Lennert Móger Tímea a napi újságírásnak a legnehezebb válfaját műveli.
Tudósító. Márpedig a tudósítói pozíció azt jelenti, hogy gyorsan és mindenről
tájékoztatni kell, de emellett persze nagyobb lélegzetű riportokat, kommentárokat, jegyzeteket is kell írnia. Néha a szerkesztő kéri, de legtöbb esetben ő maga szeretné papírra vetni, amit kikutatott vagy amire felfigyelt.
Nyugat Bácska a többi szórványterülethez viszonyítva éppen Lennert Móger
Tímeának köszönhetően van sokkal hangsúlyosabban jelen a Magyar Szóban.

A hagyományápolás számára kimeríthetetlen téma. Legutóbb egy viseletkészítőről írt egy remek riportot, de emellett a vállalkozókat, a sportolókat, a különleges hobbit űzőket vagy társadalmi munkával foglalkozókat, festőket is elég érdekesnek tartja ahhoz, hogy riportot írjon róluk, vagy beszélgessen velük, s a rá jellemző szelíd, de célirányos kérdések mentén egy remek interjú kerüljön ki a keze közül. Írásain átsüt a felelősségvállalás. Szinte minden sorában ott van, legyen az újságírói műfaj vagy vers, hogy neki dolga van ott, ahová született. Tartozik ezzel szűkebb és tágabb környezetének. S nem csak írásban, de tettekkel is nyomatékosítja ezt. Irodalmi estet vezet, rendezvényeket szervez, vagy csak segít a megmozdulásokban, de aki jobban ismeri, látja, hogy szinte mindenütt ott van. 1981. május 20-án született Zomborban, akárcsak 1911-ben, hetven évvel
korábban Herceg János . 2013-tól a Dunatáj munkatársa. A Magyar Szó, a Hét Nap és a VMMI portáljának tudósítója, a Nyugat-Bácska portálnak pedig a
főszerkesztője és a vajdasági irodalmi élet tevékeny résztvevője. Emellett számos
irodalmi lapban jelennek meg versei. Tagja a Fiatal Írók Szövetségének és a
magyar PEN clubnak. Lennert Móger Tímea költő és újságíró. Eddig négy önálló kötete jelent meg, amelyekben akárcsak a sajtóműfajokban a hazáról, a környezetéről, az emberi interakciókról szól. Nemzetközi hírnevet kiváló verseivel szerzett magának. Egyéni hangú költő és egyéni hangú újságíró is. Kritikusai szózsonglőrnek nevezik a veseiben alkalmazott szómágia okán, máskor meg önteremtő verselésről írnak költeményei kapcsán. A napi újságírás olyan mint a vízre írás, vagy ahogyan mások mondják, mint a tej, ami másnap már ihatatlan. Ámde, ha a sajtóban a szerző neve nélkül is felismerhető, beazonosítható egy írás, riport vagy interjú, akkor azt mondhatjuk, a kérdéses alkotó nyomot hagyott maga után. Kevesekről mondható ez el. Ebbe az előkelő csoportba tartozik Lennert Móger Tímea, akit ma büszkén ünnepelünk, hiszen a legjobbak között a helye. Én őt Herceg János szellemi örökösének tartom.

KABÓK ERIKA

Fotók: Pelt Ilona

 

Kategória: Egyéb | A közvetlen link.