A zombori Lilas könyvkereskedés családi vállalkozásként működik, 1998 óta. A kezdetektől foglalkoznak szerb és magyar nyelvű könyvek, elsősorban tankönyvek, valamint tanszerek, irodai kellékek és játékok forgalmazásával. Szlákó József tulajdonost, a Lilas egyik alapítóját kérdeztük a vállalkozás történetéről, az üzleti élet buktatóiról, a vállalkozó és a közösség viszonyáról.
Hogyan kezdődött a Lilas-történet?
Véget értek az idei XXI. Nyári játékok rendezvény Kupuszinán.
Az emberek évszázadokon keresztül csónakokkal, később komppal keltek át a Dunán, Kiskőszeg (Batina) és Bezdán térségében, mivel ez volt az egyetlen megfelelő átkelőhely Mohács, valamint a Dráva–Duna torkolat között. Az 1970-es évek első felében közölt adatok szerint a szóban forgó komp napi szinten mintegy 1500 gépjárművet szállított át, a kialakult sorok miatti várakozás elkerülése érdekében azonban az emberek többnyire kerülő úton, a gombosi híd felé voltak kénytelenek haladni, így ez az állapot akkora már teljességgel tarthatatlanná vált.
A kiskőszegi–bezdáni Duna-híd megépítésének gondolata már az 1960-as évek második felétől kezdte komolyan foglalkoztatni a hatóságokat, habár már hosszú évekkel ezt megelőzően is a folyó mindkét oldalán erős igény mutatkozott a meglehetősen forgalmas folyami közlekedés tartós megoldására. Az 1960-as és 1970-es évek fordulójára kialakult helyzetet jól szemlélteti a Magyar Szó 1970. július 26-i számában közölt életkép: „Mindennapos lett ezen a helyen a hosszú várakozó gépkocsisor, néhány pótkocsis teherszállító kocsi, az idegesen járkáló emberek, szitkozódás, egymás sértegetése és fenyegetése, amely rendszerint a »Ki ért ide előbb?« kérdés eldöntéséből ered. Közben egy nem valami modern, a forgalomhoz viszonyítva túl kicsire méretezett, nehézkesen közlekedő komp szüntelenül mozgásban van a baranyai és a bácskai part között. A várakozók sora azonban csak nem akar csökkenni. Érdekes volna visszapillantani az elmúlt századok során itt lefolyt közlekedés technikájának fejlődésére, ami anélkül is könnyen megállapítható, hogy ez a mostani megoldás éppenséggel nem emlékeztet a technikai forradalom és az atomkorszak korára. Egy német turista nemrégen mintha ezt akarta volna alátámasztani, amikor felháborodva megállapította, hogy »ennél elavultabb és szervezetlenebb folyami átkelés aligha van egész Európában«”.
