A Szerbiai zeneiskolák és balettiskolák 63. köztársasági fesztiválján, Paraćinban az apatini Stevan Hrstić Alapfokú Zeneiskola tanulói, a szilágyi Surján Csongor és a kupuszinai Limburger Emilia kamarazene kategóriában első díjat nyertek, a kupuszinai Zsigity Adriánó szaxofon szólista kategóriában maximális pontszámmal hozott haza I. díjat.
Limburger Georgina és Janovics Ilona felvétele
Elsőáldozást tartottak a gombosi Szent László király templomban. Sörfőző Katinka felvétele:
Forrás: Magyar Összefogás Gombosért-oldal
A Portálon folyamatosan képes beszámolót közlünk majd a régió egyházközségeinek elsőáldozási ünnepeiről.
A Dunatáj Egyesülés szervezésében emlékezést tartottak a 110 éve született Herceg János akadémikus író, műfordító zombori síremlékénél.
Péter István, a Dunatáj elnöke köszöntőjében dr. Silling István Herceg Jánost olvasva című kötetéből idézte meg a zombori születésű, de Doroszlóhoz, Kupuszinához, Bezdánhoz és a Zombor környéki települések közösségeihez, művelődéstörténeti értékeihez is kötődő akadémikus emlékét:
,, Herceg János már 1932- ben egy zombori nyomdában vállalt munkát, ahol testközelbe került az újságírás fortélyaival, a kommunikáció, a hírek terjedésének és terjesztésének dolgaival is. Szinte minden érdekelte és mindenről tudott is, ami a szülővárosában, Zomborban történt. És amikor 1934- ben már újságíró lett az Új Híreknél, feladata is az lett, hogy jól értesült szerkesztőként mindenről beszámoljon, ami a városban, vagy a szélesebb hazában történt (…) Zombor városáról szólva Herceg többször kitekint a város vonzáskörzetére, a környékre, ahol ugyancsak jókat lehet enni-inni. Mint ahogy a csatornaépítő Türr István dunai utazása kapcsán a bezdáni pihenőnél megemlíti: ,,Mert Bezdán alatt, az erdőszél fái között már rotyogott a birkagulyás, és hangos viváttal fogadták a megyei urak az olasz király tábornokát”, majd így folytatja: ,,És miután az utolsó csöppig kikanalazták a remek subaszagú birkapaprikást, s megitták a rizlinget rája, amit megcsontosodott negyvennyolcas szőlőtermelők küldtek át erre az alkalomra Csúzáról, mert akkor még igazi bor is volt Baranyában. S a nagyétkű megyei urak jó étvágyát kissé lenézően ecsetelő sorokban megjelennek a régmúlt dicsőség és a tisztességes munka iránti Herceg János- i enyhe nosztalgia felhangjai is (…) Helyi színek és helyi ízek, díszes bálok, pezsgős vacsorák, csendes pityizálások, hajnali pálinkázások- megannyi színfoltja a régi Zombornak, amelyről a 110 éve született Herceg János írt elnéző mosollyal, néha kedves nosztalgiával. S ennek a Zombor- irodalomnak folytatása lett a vajdasági magyar irodalomban, mert ma is születnek a várost megörökítő regények, novellák, emlékező tárcák. Pedig Szemző Gyuszi világa rég letűnt, s az olvasók is el-eltünedeznek a városi könyvtárból. Azonban ez a miliő valahogy máig megőrizte az irodalom terén termékeny hatását.”
A zombori Laza Kostić Kulturális Központ munkatársa, Szitás Mária szervezésében műhelyfoglalkozás zajlott május 10, a madarak és fák napja alkalmából Doroszlón, a Petőfi Sándor Általános Iskolában és Nemesmiliticsen, a Testvériség-egység Általános Iskolában:
Doroszlón…
Nemesmiliticsen:
