Gyakran előfordul, amikor este későn jövök haza, vagy egy fáradt hét után, általában útközben hazafelé, hogy megállok, egyedül, ha sötét is van, lebotorkálok, elücsörgök Máriánál, a kútnál. Ilyenkor az ember végiggondolja a hogyant és mikéntet, azt, hogy hogyan is áll az életével. Ez egy ilyen hely. Sokunknak ajánlom: meg kell állni ebben a rohanó világban.
Kisboldogasszony ünnepén tartották meg a búcsút Vajdaság legrégebbi és legnagyobb Mária-kegyhelyén, a Doroszlói Szentkúton. A fenti sorokat Pelt Ilona fogalmazta meg, aki minden évben, sok-sok helyi és környékbeli emberrel együtt heteken át készül arra, hogy a zarándokok ezreit szép környezet és szívélyes vendéglátás fogadja.
— Nekem közösségileg és családilag is nagyon sokat számít a búcsú — meséli a Vajdasági Magyar Szövetség tartományi képviselőházi frakcióvezető-helyettese, aki maga is kiveszi részét nemcsak a szervezésből, hanem a konyhai munkából és a magas rangú vendégek fogadásából is. — Mi, doroszlóiak belenövünk ebbe a búcsújárásba. Nekünk ez ilyenkor nem zarándokhely, hanem inkább a vendégfogadásról szól. Az év többi időszakában, ha nem is naponta, de gyakran kijárunk ide, amikor nincs tömeg. Fiatalkoromban is így volt ez, én nagyon szeretem ezt a helyet, kicsi korom óta. Ha vendégem van, mindig kijövünk, elidőzünk itt, a barátnőkkel is felkeressük. Egy megnyugvást ad a hely, amikor gondolkodom, bármilyen problémám van, ide jövök. Családilag is kötődöm hozzá, mert közel lakott a nagypapám, sok időt töltöttünk itt. Mi, doroszlóiak ide hazajövünk. Mi fogadjuk a vendégeket, ezért fontos nekünk, hogy szép legyen, tiszta, rendezett, hogy mindenki jól érezze magát, érezze, hogy van miért visszajönni. Ez a falubelieknek nagyon fontos, nemcsak nekem, hanem mindenkinek, különösen készülünk erre a napra. Örülök, hogy ide születtem!
Hetekkel ezelőtt elkezdték az előkészületeket: takarítottak, rendet raktak, amiben nemcsak a doroszlóiak segítettek, hanem a gombosiak, a kupusziniak is bekapcsolódtak. Ez egy nyugat-bácskai jó szokás, hiszen a kegyhelyet mindenki magáénak érzi. Elkel a segítség, mert nagy területről van szó, nagy épületekkel, vagy százan szorgoskodtunk, végeztük a háttérmunkát — teszi hozzá.
— Itt találkozunk a régi ismerősökkel, jóbarátokkal, váltunk velük néhány szót, miközben mindenki valamit tesz-vesz, mindenkinek van valami beosztása a konyhán, a sekrestyében vagy a gyertyáknál, bárhol.
*Így magából a búcsúból, egy-egy előadásból, szentmiséből mi jut a doroszlóiaknak?
— Az az igazság, hogy nem sok! Azoknak, akik ténylegesen be vannak osztva, és munkában vannak, nem igazán. Mindig elcsípünk egy-egy pillanatot, így terveztem én is egy kicsit ott lenni Böjte Csaba szentmiséjén. Akik árusítanak, azoknak könnyebb, mert kint vannak, de mi, akik a konyhán vagyunk, nem tudjuk követni. De azt gondolom, valakinek ezt is meg kell csinálnia! A zarándokok azért jönnek, akár több száz kilométerről, hogy ezt meghallgassák. Mi ide születtünk, így nekünk az a feladatunk, hogy megtegyük ezt a zarándokokért. A mai világban az a legfontosabb, hogy lelkileg feltöltődjünk.
* Mi változott egy év alatt?
— Lett egy nagyon szép épületünk, Európa-teremnek hívjuk, egy nagyon jó hangulatú, tágas helyiség, melynek befogadóképessége 800—1000 fő, így ha esik az eső, van hol megtartani a szentmisét. A zarándokoknak is könnyebb így átvirrasztani az éjszakát, nem muszáj kint fagyoskodniuk az esőben, habár az az igazi, ha a szabad ég alatt várjuk a hajnalt, annak van egy csodálatos hangulata. A magyar kormány kiemelt támogatásaként ténylegesen a Bethlen Gábor Alap segítette ezt az építkezést.
A szentkúti infrastruktúra bővítését és kiépítését a Vajdasági Magyar Szövetség prioritásként kezelt felterjesztéseként 760 millió forint támogatásban részesítette a magyar kormány. A 2016 óta tartó beruházás célja, hogy kielégítse a szentkúti igényeket, új munkahelyeket teremtsen, illetve nagyobb rendezvények befogadásával a régió fejlesztéséhez is hozzájáruljon. Azóta megépült a vizesblokk, az Európa-terem, és folyamatban van a Szent Kristóf-zarándokszállás kiépítése.
Szombat délután a zarándokok érkezésével, gyónási alkalommal, bűnbánati liturgiával, katekézissel, majd esti dicsérettel kezdődött meg a kétnapos búcsú. A híveket ft. Verebélyi Árpád főesperes, a kegyhely igazgatója köszöntötte, az előesti szentmisét pedig Böjte Csaba erdélyi ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója vezette. Sokan csak miatta kerekedtek fel, akik egyébként nem mentek volna el a búcsúra. Az ide zarándokló emberek is keresnek valamit. Békét, egészséget, megnyugvást, jó gondolatokat, az élő Istent — fogalmazott a hányatott sorsú erdélyi gyerekek felkarolója. Kisboldogasszony napján rózsafüzér-imádsággal, keresztúti ájtatossággal, szlovák, horvát és német nyelvű szentmisével folytatódott az ünnep. A nagymisét Msgr. dr. Kiss-Rigó László, a Szeged—csanádi Egyházmegye püspöke celebrálta. A búcsú erősíti nemzeti identitásunkat, kulturális hagyományt, értéket képvisel — emelte ki.
A doroszlói búcsút az idén először élőben közvetítette egy magyar nyelvű katolikus televízióadó, a Bonum TV, illetve hagyományosan a Mária Rádió műsorán is lehetett követni, ennek köszönhetően a jelenlevőkön kívül még rengetegen lehettek ott lélekben a legjelentősebb vajdasági kegyhelyen.
Szeptember 8-án, Kisboldogasszony (népi elnevezése: Kisasszony) napján az egyház Szűz Mária születésnapját ünnepli. A jeruzsálemi hagyomány a Bethesda fürdő mellett tisztelte Mária születésének helyét. Az ünnep magyar elnevezése a XV. századig vezethető vissza. A Stella puerpera Solis (hajnali szép csillag) tiszteletére szokás volt szeptember 8-a hajnalán a napfelkeltét a szabadban várni, csatlakozni az angyalokhoz, akik ilyenkor Mária születésén örvendeznek a mennyben. Azt tartották, hogy akinek „érdeme van rá”, meglátja a kelő napban Szűz Máriát. A népi megfigyelések szerint a fecskék Kisasszonykor indulnak útnak.
Az idén ismét több ezer zarándok látogatott el a Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhelyre. Ehhez az is hozzájárult, hogy az ünnep ezúttal hétvégére esett. A vasárnapi szentmisén vallási, politikai és közéleti szereplők is részt vettek, többek között Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Pásztor István, a VMSZ elnöke is.
A zarándoklat bűnbánati liturgiával és gyónási lehetőséggel kezdődött, majd rózsafűzért imádkoztak, katekézist mondtak és keresztutat jártak a családokért. Az ünnepi szentmisén ft. Zsúnyi Tibor, szenttamási plébános mondott prédikációt a híveknek, akik között voltak helyiek és vidékről érkezettek egyaránt.
