Szeptember 13- án ft. Szungyi Károly plébános szülővárosában, Kúlán is bemutatta ezüstmiséjét, ft. Msgr. Miocs József és ft. Pastyik Róbert szintén kúlai születésű atyák és a házigazda, ft. Juhász György esperesplébános közreműködésével. A misét az adai Szentháromság gyermek és ifjúsági kórus énekléssel tette még ünnepélyesebbé. Károly atya a mise végén megszentelte az iskolatáskákat is.
Szeptember 13- án a Férfiak zarándoklata zajlott a Doroszló-Szentkúton.
Fénykép forrása: Hajdú Oszkár és Ibolya
„Szabadka a vajdasági magyarság szellemi központja.” Az elmúlt közel másfél évtized alatt, amióta Szabadkán élek, sokszor hallottam a fenti kijelentést Kabók Erikától a Magyar Szó szabadkai szerkesztőségében. Hol politikai, hol kulturális kontextusban. Az újságírói tevékenységéért a város napján Pro Urbe-díjban kitüntetett szerkesztővel az említett kérdésekről beszélgettünk: Szabadkáról, közösségről és az újságírásról.
Kezdjük az általad sokat hangoztatott mondattal. Mi mindent értesz az alatt, amikor azt mondod, hogy Szabadka a vajdasági magyarság szellemi központja?
– A délszláv háborút megelőzően minden fontos intézmény Újvidéken volt. A magyar értelmiség ezért oda gravitált. A magyar érdekszervezetek megalakulásával, később pedig Vajdaság autonómiájának megnyirbálásával azonban a magyarság központja meglátásom szerint Szabadka lett. A színházi és zenei élet, a múzeumi tevékenységek nagyon sok vonatkozásban magyar események voltak, az irodalmi estek, különböző fontos irodalmi egyesületek működése, és persze a magyar középiskolák és az egyetemi karok lassan szellemi központtá tették Szabadkát. Emellett politikai központtá is alakult.
Gergely Árpád fotója
Egy lokálpatrióta megnyilvánulás után az ember azt hinné, hogy született szabadkai vagy, pedig nem. Szabadka a választott otthonod. Bácsgyulafalváról indultál, Újvidékről érkeztél Szabadkára. Az élet hozta, vagy maga a város vonzott ide? Milyen volt a találkozás: szerelem első látásra, vagy el kellett telnie bizonyos időnek, hogy megszeresd a várost?
A bezdáni Petőfi Sándor Művelődési Egyesület fiatal tagjai nemcsak az előadások elkészítéséből, a szereplésekből veszik ki a részüket. A minap aktívan segédkeztek az egyesület tulajdonát képező színházépület körüli takarítási munkálatokban is.
