Vendégszereplések a színjátszó csoportok körében

A nyugat-bácskai színjátszó csoportok tevékenysége ismét elindult, bemutatók követik egymást és a vendégszereplő alkalmak is egyre gyakoribbak. A védőmaszk viselése természetesen kötelező és a nézőszám is korlátozott sz előadások alkalmával.  

Október 3- án, 19 órától a bezdáni Petőfi Sándor Művelődési Egyesület színjátszó csoportja vendégszerepel a kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület színpadán. Bencsik Imre: Kölcsönlakás című, két felvonásos bohózatát láthatja a közönség. Az előadás szereplői: Csillag László, Osztrogonác Czenki Ilona, Foki Sándor, Zsilli Fitus Teréz, Gombárovity Elvira, Benyák Attila, Zelanti Katarina, Nagy Valter, Lovász Eduárd. Súgók: Óbert Kitti, Nagy Huanita Ügyelő: Nagy (Fecó) Ferenc. Rendezte: Foki István. Jegyek elővételben Novics Máriánál, a 062 185 0179-es telefonszámon.

Ispánovics József fotója

A bezdániak viszonozzák majd a vendéglátást, október 17- én, 19 órától a kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Sturcz József nevét viselő színjátszó csoportja tart előadást a bezdáni színházteremben. Ábrahám Pál-Harmath Imre-Földes Imre Viktória című operettje lesz megtekinthető, Molnár József rendezésében, mgr. Dienes László zenei rendezésében, Demeter Tót Zsaklina koreográfiájában, Csernai Panna, Csorba Nándor, Zsivu Péter, Koleszár Judit, Molnár Oszkár főszereplésében.

Kategória: Egyéb | Vendégszereplések a színjátszó csoportok körében bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A tenni akarás lendületében- Hét Nap-interjú Sutus Áronnal, a VMMSZ elnökével

A Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok szokásos őszi nyitórendezvényét sem kíméli az idei évre bélyeget nyomó járványügyi helyzet. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség mentve a menthetőt mégis számos rendhagyó aktivitást tervez, annál is inkább, hiszen 2020 a nemzeti összetartozás és az erős magyar közösségek éve jegyében telik. Az ünnepi játékok első seregszemléjét 1952-ben tartották meg Palicson, mintegy 50 000 ember előtt, majd ’92-ben élesztették újra a hagyományt. Az eseménysorozat huszonhét esztendeje alatt a cél a hagyományok és a magyarságtudat megőrzése volt, ennek keretében szervezték meg minden ősszel a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozóját, télen a magyar kultúra napjának vajdasági központi ünnepségét, tavasszal az amatőr színjátszók találkozóját, nyáron pedig a legnagyobb délvidéki népzenei és néptáncrendezvényt, a Durindót és a Gyöngyösbokrétát. Az ünnepi játékok huszonnyolcadik éve eltér a megszokottól, viszont a VMMSZ most is az építkezést, a szülőtáj megtartóerejét és lényegiségét megüzenő produkcióknak a széles publikumhoz való eljuttatását, valamint fontos kezdeményezések erősítését segíti.

Fotó: Szalai Attila

Az ősz kapcsán a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok nyitórendezvényéről és az azt követő programsorozatról kellene beszélni, ha nem volna járványhelyzet — emelte ki beszélgetésünk alkalmával Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke. Mint mondta, a nemzeti összetartozás éve jegyében tervezték meg az ünnepi játékok megnyitóját, a magyar kormány és a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával, a Bethlen Gábor Alap közvetítésével és a Szekeres László Alapítvány koordinálásával, a vajdasági programsorozatot azonban újra kellett gondolni.

Miben lesz más az idei év?

— Elmarad a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok palicsi nyitórendezvénye, a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozója, valamint a kisebb programok, hangversenyek, képzőművészeti kiállítások, színjátszó előadások tájolása is. Viszont újragondoltuk a dolgokat, és kidolgoztunk egy színes elképzelést, melyben megjelenik a film, a képzőművészet, az iparművészet, a zene és a tánc is. Az ünnepi játékok nyitórendezvénye helyett egy kisfilm készül, melyben a vajdasági magyarság értékeit mutatjuk be. Ha a képzőművészetet, az iparművészetet és a tájépítészetet nézzük, akkor segíteni fogjuk a tóthfalusi Mini Délvidék továbbfejlesztését, Utasi Jenő atyával és a Szabó Dénes Egyesülettel karöltve. Az adai Vadvirág Hagyományápoló Körrel, a Cécó kamaracsoporttal és a Pendergő zenekarral közösen megvalósítjuk Az életképek a vajdasági Tisza mentéről című táncos előadás televíziós felvételét. Továbbá odaálltunk a Fokos zenekar egy nagyon jó kezdeményezése mellé, így segíteni fogjuk az együttes első, énekelt verseket tartalmazó lemezének kiadását, bízunk benne, hogy novemberig ez is megvalósul.

Milyen lesz a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok megnyitója helyett tervezett film, hol láthatja majd a közönség?

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kategória: Egyéb | A tenni akarás lendületében- Hét Nap-interjú Sutus Áronnal, a VMMSZ elnökével bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Megnyitották a Ferenc József-zsilipet-Harminc év után Bezdánnál újra át lehet hajózni a Bácskai-Nagy-csatornából a Dunára-Magyar Szó

Befejeződött a határon átívelő IPA-program keretében támogatott Baja–bezdáni-csatorna térségének komplex vízgazdálkodási fejlesztése elnevezésű projektum, amely magába foglalta a Baja és Bezdán közötti csatorna állapotának rendezését, a bezdáni Ferenc József kamarazsilip, valamint a Sebesfoki vízrekesztő felújítását.

Fotó: Promo

A projektum egyik legfontosabb része a bezdáni zsilip helyreállítása volt, ami lehetővé teszi a hajók számára, hogy három évtized után újra áthaladjanak ezen a helyen. A bezdáni kamarazsilip 1856-ban készült el, ez volt Európa első, víz alatti betonozással készült zsilipje.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kategória: Egyéb | Megnyitották a Ferenc József-zsilipet-Harminc év után Bezdánnál újra át lehet hajózni a Bácskai-Nagy-csatornából a Dunára-Magyar Szó bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ledöntött zombori szobrok-A helyi magyarságnak a történelmi emlékezet megőrzése iránti elkötelezettségét egyebek között a szobrok jelezték-Magyar Szó

Az első világháború lezárását követő területnyerő eufóriának Zomborban három nemzeti jellegű köztéri szobor is áldozatul esett. Nem jártak jobban a nemzeti előjelű köztéri keresztek sem. Meg voltaképpen semmi, ami az új hatalmat a Monarchiára és a magyarokra emlékeztette. Szerencsére a középületek megmaradtak, az általánosabb jellegű emlékművek is túlélték, a pestisjárvány múltára emlékeztető Szentháromság-szobor a II. világháború végéig, Szent Flórián szobra pedig mindmáig áll.

I. FERENC CSÁSZÁR OBELISZKJE

Az emlékműt Esztergámy István, a római katolikus hitközség gondnoka, városi szenátor, későbbi polgármester emeltette saját költségén 1820-ban. A császárt uralkodói díszben ábrázoló kőobeliszk a Szentháromság tér és az egyházi hivatal, a korábbi ferences rendház mezsgyéjén, a mai „Láncokban” állt. A mai zöldségpiacot övező oszlopokat és az azokat összekötő vasláncokat is 1820-ban állították föl a város központjában. Az öt és fél méter magas emlékmű csúcsát kitárt szárnyú kétfejű sas ékesítette, amelyet első ízben az 1848-as forradalom idején távolítottak el, majd később visszahelyezték. 1894-ben a pajkos zombori gimnazisták ismét eltüntették az osztrák jelképet, amely nem is került többé elő. Ekkor a római katolikus egyházmegye úgy határozott, hogy az obeliszket el kell tüntetni a „Láncokból”, mert már senki sem viseli gondját. Az emlékmű mégis megmaradt, sőt, a bronzsas helyére a magyar Szent Korona ábrázolása, Császka György kalocsai érsek ajándéka került. Végül Vajdaság Szerbiához csatolását követően rombolta le az új hatalom, amely igyekezett mindent eltörölni, ami a korábbi uralomra emlékeztetett, a köztéri szobrok mellett a vallási jelképeket, a közigazgatás és az oktatás korábbi nyelvének használatát…

SCHWEIDEL JÓZSEF SZOBRA

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kategória: Egyéb | Ledöntött zombori szobrok-A helyi magyarságnak a történelmi emlékezet megőrzése iránti elkötelezettségét egyebek között a szobrok jelezték-Magyar Szó bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva