Erős és élő közösségeink – egyáltalán a lehetőségek és feltételek – megteremtésében, a közösségek megtartásáért egyének, csoportok, társulások, intézmények vagy egész intézménnyel felérő személyek szolgálnak. Sokszor és legtöbbször erejükön felül, mérhetetlen alázattal, elhivatottsággal, mély és tántoríthatatlan hittel abban, hogy van még mindig keresni és kutatni való, s hogy a szülőföld marasztaló és egyben megtartó. Köz- és közösségi szolgálat ez, értékteremtés, csendes és dolgos munka, megszámlálhatatlan gondolatnak, a ragyogó álmok utáni vágynak, a hatni, az alkotni, a gyarapítani gondolatiságának, az effajta értékrendnek a tettre váltása. Élet- és értékszeretet, amelyben benne munkál az a remény is, hogy az mások számára is fontos.
A 101. év jegyében is mondhatjuk, mondanunk kell: mindez nincs a lélek és a gondviselés, de elhivatottság és tehetség nélkül sem. Nincs és nem is lehetne, lehetett volna, nem lehet azok nélkül, akiknek a hitelesség jelenti az alapot – pontosabban ez jelent mindent!
Mindent: a gyökereket nem megfeledő merészségnek hitét és hűségét, amelyből elköteleződés, küldetésvágy és -tudat táplálkozik, fakad. Az, hogy miként tudjuk birtokba venni a tájat, miként vállaljuk, hogy közösségünkért munkálkodunk, amely valamilyen egyszeri és apró csodaként – beleíródva közösségünk történetébe – példaadó szolgálatként is testesül!
A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség életműdíja, a Magyar Életfa díj, a példaértékű életpályák, pályaívek elismerésére alapított Plakett és a Kárpát-medence magyar közösségeiért vállalt és végzett hiteles őrző és teremtő munka elismeréséül létrehozott Aranyplakett arról a kötelességről és felelősségről beszél, hogy ezen életművek és életpályák mellett nem mehetünk el szótlanul. Mindez arról kell, hogy szóljon, hogy az évtizedek küzdelmeit, tanítói munkáját, alkotói, művészi pályáját, a mindennapi tenni akarást és annak hitét méltóképp köszönjük meg, az előtt méltóképp tudjunk elismeréssel adózni. Hisz mindennapi hitükkel, de közösségteremtő derűjükkel is különlegesen sokat adtak mindnyájunknak. Őnélkülük közösségünk, értékrendünk és értékszeretetünk messze került volna, messze kerülne álmától, vágyaitól, erejétől – jövőképétől.
A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség a fent leírtak alapján kéri Önt/Önöket, hogy segítsék az érdemes és kimagasló személyi, de az egyesületi, csoportban elért teljesítmények megbecsülését és méltó elismerését. Amennyiben közösségükben:
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →
Martinek Imre archív fotója
