Kalinka Tamás nemcsak hogy egyedül él a természet lágy ölén, de önellátó és egyetemista is. Nincs árama, nincs egész nap a telefon a kezében, itt nyaral és itt is telel az ő kis bungalójában, Bezdánban.
Tamás, te Zentán születtél, Adán nőttél fel, most Szabadkán jársz egyetemre, és Bezdánban élsz. Mesélnél erről, illetve hogy hogyan tudod megosztani az életed ennyi település között?
— Természetesen. A nagyapám bezdáni származású, s amikor befejezte a középiskolát, Adán kapott munkát, így oda nősült, és ott alapított családot. Később gyakran járt haza, nem feledkezett meg szülőfalujáról, innen ered tehát a bezdáni kötődés. Számomra mindig is egyértelmű volt, hogy előbb-utóbb ott kötök majd ki, mivel mindig is vonzott a természet szépsége, s e téren Vajdaságban talán Bezdán a leggazdagabb. Így immár a negyedik évemet töltöm ott. Gimnáziumba Zentán jártam, majd az újvidéki Magyar Tanszékre és a szabadkai MTTK kommunikáció szakára is felvételiztem. Mindkét helyre felvettek, de végül az utóbbi szakirány mellett döntöttem. Nem érzem nehézségnek, hogy három település közt osztom meg az életem. A tanév alatt hétköznap Szabadkán vagyok, s a hétvégeken egyik alkalommal Adán, máskor Bezdánban. A tanítás május végi befejeztével pedig szakítok a városi életformával, s egészen októberig a természeté a főszerep.
Fotó: Bielik István
Olyan helyen élsz, ahol nem találhatóak meg a modern civilizáció vívmányai. Mit nélkülözöl, és hogyan boldogulsz ezek nélkül?
Dubacz Èva ès ft. Kurin Istvàn fotói
