A Kuckó Gyermeksarok szeretettel vár minden gyereket, 0- tól 10 éves korig december 5- én 16.30- tól a nemesmiticsi piactéren, teával és süteménnyel. A Mikulás várhatóan 17 óra tájban érkezik, ajándékokkal puttonyában. Cserébe örömmel fogadja az ügyes és bátor gyermekek szavalatait, énekeit.
Kérik a kedves szülőket, kísérjék el gyermekeiket.
A 130 évvel ezelőtt, Apatinban született Ábrahám Pál zeneszerzőre emlékeznek november 25- én, pénteken 18 órától az apatini Községi Kulturális Központ nagytermében.
Bemutatják az Ábrahám Pál életét feldolgozó filmet majd fellép a kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület táncegyüttese és zenekara, továbbá operett részleteket láthatunk, hallhatunk.
A nagy jelentőségű ünnepi eseményre ingyenes a belépés, minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak.
Eredetileg csak a hajdani doroszlai vasútállomásról szándékoztam jegyzetet készíteni. „Melyikről, te?” — kérdezett vissza kapásból a leendő útikalauzunk, régi jóbarátom, aki minden hétköznapi bokros teendője ellenére is vállalta — üsse kavics! —, hogy ő is még egyszer körülnéz falujának hajdani vasútsorán.
A néhai kötött nyomtávok pusztaságán, hol lassacskán emberemlékezet óta nem jár semmiféle szerelvény. Napra pontosan 1978. december 29-e óta, mely dátum elméletileg még nem a világvége, viszont ahhoz épp untig elegendő, hogy már-már a szépkorú helybéliek is lassacskán kételkedni kezdjenek: való(ság) volt-e mindaz, vagy csupán álom?
Korabeli feljegyzések szerint a doroszlói vasút(állomás) is szerves része volt a Baja—Bezdán—Zombor vonallal (57,4 km) párhuzamosan épülő, illetve a hozzá szervesen illeszkedő Zombor—Apatin—Szond szakasznak (31,7 km). Mindkettő építése 1911 februárjában kezdődött. Azzal, hogy az elsőt július 12-én, a másodikat pedig augusztus 14-én nyitották meg. 1912-ben! A HÉV-társaság 108,8 km-es, három részletben elképzelt és meg is valósított vasútvonalának utolsó szakaszát, a Szond—Hódság vonalat (19,7 km) 1914. november 12-én adták át a közforgalomnak. Hódság állomáshoz pedig további négy HÉV-vonal is csatlakozott. A vasútvonalon a HÉV-szabvány szerint tizenhét állomást és öt megállóhelyet nyitottak meg. Két állomáson lehetett vizet vételezni ejektoros berendezéssel. A vonal egyetlen nagyobb hídja a Ferenc-csatornán átvezető, falazott pilléreken nyugvó vasszerkezetű híd volt. A Baja—Bezdán—Zombor—Apatin—Szond HÉV az I. világháború kitörése előtt átadott egyik utolsó helyi érdekeltségű vasútvonal volt.
A szerző fotója
Az alapító okiratban és az üzleti szabályzatban lefektetett elvek értelmében a pálya teljes egészében másodrangúnak készült, de a Duna bal parti vasúti fővonallá való (régóta tervezett) bővítését már ekkor a szerződésbe foglalták. A pálya aljzatát a Dunából szállított kavics alkotta, melyre tölgyfa talpfákat raktak. A vonatok maximálisan 40 km/h sebességgel haladhattak. A vasútvonalat elsősorban a Baja—Bezdán-tápcsatorna melletti településeknek, valamint a bezdáni és az apatini kikötőnek a vasúti forgalomba való bekapcsolására építették. A teherszállítás mellett természetesen személyforgalmat is bonyolított. A nagyközönség és a sajtó számára elsősorban a személyforgalom volt a lényeges.
