Nyugat-Bácska Portál

Orsovai Bibianna riportja:

Pelt Ilona tartományi idegenforgalmi, gazdasági segédtitkár:

Alkalmunk volt Tóth Zoltán kollégámmal az Újvidéki Rádió Heti gazdasági figyelő műsorának a vendége lenni.

A Tartomány 2023-2030 évi fejlesztési tervéről kérdezett bennünket Hegedűs Erika. Köszönjük a tartalmas beszélgetést és a lehetőséget.

Aki lemaradt a műsorról, az alábbi linken meghallgathatja.👇👇👇

https://media.rtv.rs/hu/heti-gazdasagi-figyelo/83521

Cs. Tóth Gabriella mentora, Pelt Ilona társaságában

A Nemzetpolitikai Államtitkárság 2015-ben indította el a Petőfi Sándor Programot. Nyugat Bácskába 2015-ben érkezett az első Petőfi-ösztöndíjas. Nekem testközeli élet-élményeim vannak a Kárpát-medence szintű, nemzeterősítő közösségi struktúrával kapcsolatban. Szervezőként, személy szerint is úgy láttam, ahány ember közreműködik benne, a program annyiféle módon mutat(hat)ja meg értékes arculatát. Nyugat-Bácskába, a Dunatáj Egyesülés civil ernyőszervezet háza tájára mindjárt a program első évében érkezett ösztöndíjas, Szabó Sándor kárpátaljai történész személyében, aki igazi ,,franciakulcsnak” bizonyult. A szó szoros értelmében ott segített, ahol tudott. Sándor, aki otthon, a jelenlegi, háborús körülmények között is állja a sarat, televíziós szerkesztőként és civil szervezeti szakmunkatársként tevékenykedik, segédkezik Kárpátalján.

Szabó Sándor

– Nagyon sokan tanultam a Délvidéken, a Nyugat-Bácskában töltött idő alatt, úgy általában is, sok embert és közösségi működést ismertem meg, ami a szervezeteket, a programokat illeti. Mindezt később be tudtam építeni az itteni tevékenységeimbe. Amikor tőletek eljöttem, akkor Nagybányára mentem szolgálatot teljesíteni, és már oda is tudtam olyan programokat vinni, amelyek nálatok sikeresek voltak. A háború kitörése óta a nyugat-bácskai Dunatáj Egyesüléshez hasonló civil ernyőszervezetben vagyok főmunkatárs.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Az összetartozás egyik fontos láncszeme az egyházközség, a másik pedig a József Attila nevét viselő művelődési egyesület, amelynek 1948-ban alakult, tágas és többfunkciós épülete 1950-ben épült. Az egyesület tevékenysége a falu csaknem minden tagját érinti. Az elmúlt évtizedek folyamán számos fontos hagyományt honosítottak meg. Közöttük külön kultusza volt a báloknak (szüreti bál, kokárdabál, aratóbál…), a néptáncnak, az amatőr színjátszásnak…

A telefonos időpont-egyeztetést követően Surján Csaba, a József Attila Művelődési Egyesület első embere körülvezet a szervezet székházában, majd a klubhelyiségben ültünk le, ahol elmondta, kiskora óta folyamatosan részt vett a falu kulturális életében.

− Amikor azt mondom, hogy mindenben ott voltam, ezt a szó szoros értelmében kell érteni, hiszen aktív tagja voltam a színjátszó csoportnak, a kórusnak, a tánccsoportnak. 2000-ben lettem tagja a vezetőségnek, 2016 óta vagyok az egyesület elnöke. Bár a tagság többsége szétszóródott, az itthon maradottak mindannyian büszkék a nagy múltú egyesületre. A legaktívabb az asszony- és a férfikórus, az általános iskolásokból és középiskolásokból álló irodalmi szakcsoport, továbbá a színjátszó csoport. A közelmúlt eseményei közül kiemelném a színjátszók tevékenységét, ugyanis 2019-ben Francia Gyólai Klára rendezésében színpadra állították az Indul a bakterház című vígjátékot, amellyel az Amatőr Színjátszók Találkozóján nagy sikert értek el. Utána jött a koronavírus, és minden leállt, idénre viszont a csoport egy újabb színdarabot ígért, amihez minden támogatást megkapnak tőlünk. Az asszonykórus több mint húsz éve, a férfikórusunk pedig tíz éve alakult meg, ez utóbbi jelenleg 12 fős létszámmal működik. Szakál Mónika vezetésével a Búzavirág asszonykórus és a Borvirág férfikórus évente több alkalommal is fellép, ezenkívül e két csoport igyekszik minden Durindón részt venni. Fellépéskor az asszonyok viselete térdig érő bordó vagy zöld szoknya, fehér blúz, gyönggyel díszített fityula, hímzett kötény és szegedi papucs, míg a férfiak fekete nadrágot, fehér inget és fekete mellényt viselnek. Ez a viselet hosszú évtizedek során alakult ki, és olykor kifogásolták egyes versenyeken az etnográfus szakemberek, de a szoknyákat, blúzokat, mellényeket hitelesíti viselőjük hozzájuk való őszinte ragaszkodása. Nagyon odafigyelünk a repertoárra, a katonadalok mellett igyekszünk régi szilágyi dalokat is begyakorolni – mondta Csaba.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →