A bácskertesi Molnár család néhány éve kezdett kecsketartással és kecsketejtermékek készítésével foglalkozni. Azóta egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek ízletes és egészséges termékeik, melyeket szívvel-lélekkel állítanak elő.
Molnárék a kezdeti nehézségek ellenére is kiváló sajtokat és más különlegességeket gyártottak, melyek hamar belopták magukat a környékbeli vásárlók szívébe. Munkájukat a folyamatos tanulás, a kitartó szorgalom és az őszinte lelkesedés teszi igazán különlegessé. Molnár Gáborral és Melindával a kecsketartás rejtelmeiről beszélgettünk.
Hogyan és mikor fogtak bele a kecsketartásba és a tejtermékek készítésébe?
— Körülbelül három éve tartunk kecskéket, előtte főként gyümölcstermesztéssel foglalkoztunk — kezdte Gábor. — A gyümölcsöseink még mindig megvannak, de amióta elestünk az orosz piactól, ez a tevékenység egyre inkább háttérbe szorul. Az alma értékesítése ma már rendkívül nehéz, a cseresznyét és a kajszibarackot pedig évről évre megtizedelik a kései fagyok. Olyan alternatív bevételi forrást kerestünk, amely egyedi, és amellyel a környéken még senki sem foglalkozik.
— Eleinte csak saját részre készítettünk kecsketejtermékeket — tette hozzá Melinda —, de egyre többen érdeklődtek irántuk, így kezdődött az egész. Bezdánban vettünk négy kecskét — három nőstényt és egy bakot. Akkor még úgy terveztük, hogy csak a család számára tartjuk majd őket. Aztán annyi tejet adtak, hogy kezdenünk kellett vele valamit — így indult a túró- és sajtkészítés. Elkezdtük árusítani a fölösleget, és hamar egyre nagyobb igény mutatkozott. Ma már csaknem 70 kecskénk van.
Miért éppen a kecskéket választották? Milyen igényeik vannak ezeknek az állatoknak?
— Sokkal könnyebb bánni egy kecskével, mint például egy tehénnel — mondta Gábor. — Voltak bikáink is, így tudjuk, milyen a munka a nagyobb állatokkal, ehhez képest a kecskékkel való foglalkozás szinte gyerekjáték. Persze őket is rendesen kell takarmányozni, mert csak akkor adnak sok tejet, ha megfelelően esznek. Nálunk búzát, zabot, kukoricát, hereszénát és kiegészítő tápot is kapnak. Szerencsére ritkán betegszenek meg, de ha mégis, gyakran elhullanak, mert nehéz rajtuk segíteni. Az igényeik részben az állattartótól is függnek: lehet őket igénytelenül is tartani, de az hosszú távon sem az állatnak, sem a gazdának nem jó. A kevesebb tej mellett a végtermékek íze és illata is romlik. Mi nem olyan gazdaságot vezetünk, ahová az állatorvos gumicsizmában jár a piszok miatt. Nagyon ügyelünk a tisztaságra és az állatok jóllétére — ezt tartom a legfőbb erényünknek.
Gondolom, nehézségek is akadnak. Erről tudnának mesélni?
— Természetesen nehézségek is vannak — folytatta Gábor. — Mi fajtatiszta alpesi kecskékkel kezdtük, de ezek szaporodása nagyon nehézkes. Az ellés általában hosszadalmas és kockázatos, a gidák gyakran elpusztulnak, mert túl nagyra fejlődnek az anyaméhben. Ez a folyamat az anyaállatot is megviseli. Idővel áttértünk a kevert állományra, ezek az egyedek minden tekintetben jóval szívósabbak. Egy fajtatiszta alpesi nőstényünk még mindig van, de sajnáljuk levágni.
— Nálunk minden kecskének van neve, szinte házi kedvencként szeretjük őket — tette hozzá Melinda. — A legnagyobb kedvenc Cappuccino, de mindegyiket név szerint ismerjük, és tudjuk, milyen a személyiségük. Meglepően intelligens és érzelmes állatok. Rendszeresen simogatjuk őket, beszélünk hozzájuk, és ügyelünk arra, hogy ne ijesszük meg őket. Egészen egyedi a viselkedésük — vannak barátságosabbak, mások visszahúzódóbb természetűek.
A tejtermékek készítésében volt már valamilyen korábbi tapasztalatuk?
— Az én szüleim annak idején tartottak teheneket, de ezenkívül semmilyen tapasztalatunk nem volt — válaszolta Melinda. — Teljes egészében mi kísérleteztük ki ennek a csínját-bínját. A receptek és a tejtermékek fokozatosan alakultak, mindig javítottunk rajtuk, ahol szükségét láttuk. Az interneten is rengeteget olvastunk, így lassan kialakultak a bevált eljárások, és ezzel együtt a termékkínálat is. Eleinte csak a legegyszerűbbeket készítettük: túrót és natúr sajtokat. Később rájöttünk, hogy a sajtok füstölve sokkal tovább elállnak — és persze finomabbak is. Ezután kezdtünk el kísérletezni a különféle fűszerezésekkel: snidlinges, csípős, aszalt paradicsomos, kapros. Ma már az egyedi igényeket is igyekszünk kielégíteni, volt már aszalt szilvás, áfonyás, olívás sajtunk is.
Pontosan milyen termékeket készítenek kecsketejből?
— Elsősorban a sajtokat említeném, ezekből — ahogy már korábban is mondtam — rengetegféle van. Készítünk fűszeres olajban érlelteket is. Emellett természetesen túrót, tejet és savót is értékesítünk — sorolta Melinda. — Kecsketejes szappanokat is készítünk, ezekből is széles a választék: mentás, csalános, levendulás és még sokféle. Kísérleteztünk a trappista sajt előállításával is, de mivel ez rendkívül költséges folyamat, végül úgy döntöttünk, nem éri meg ezzel is foglalkozni.
Egészségügyi szempontból mit lehetne kiemelni a kecsketejtermékek fogyasztása kapcsán?
— A kecsketej és az abból készült termékek sokkal könnyebben emészthetők az emberi szervezet számára, mint a tehéntej — magyarázta Melinda. — Állítólag ez hasonlít leginkább az anyatejhez. A múlt században a kórházak is felvásárolták, és rászoruló újszülöttek táplálására használták. Jár hozzánk egy fiatal hölgy, akinek a kislánya tejérzékeny, de a kecsketejet gond nélkül tolerálja. Akik allergiásak a tehéntejre, azok általában nyugodtan fogyaszthatják a kecsketejet. A csontritkulásban szenvedőknek is ajánlott, mivel rendkívül magas a kalciumtartalma. Meglepő módon sokan bronchitis ellen is isszák: többen jelezték, hogy enyhíti a köhögésüket, különösen a pollenszezon idején.
Hol lehet megvásárolni a termékeiket?
— Jelenleg csak háztól árulunk, de ezen hamarosan változtatni szeretnénk — mondta Gábor. — Van egy Facebook-oldalunk, a Molnár Prémium Tejtermékek, itt érkeznek a megrendelések. Mivel ketten látjuk el az egész gazdaságot, egyszerűen nem tudjuk megoldani, hogy piacokra vagy vásárokra járjunk. A jószágot nem lehet magára hagyni — a reggeli fejés nem maradhat el. Ketten is éppen csak bírjuk a munkát, az etetés, itatás, takarítás mindennapos feladat. Ha minden a terv szerint alakul, a fiunk hazaköltözik külföldről, és akkor már megengedhetjük magunknak, hogy a távolabbi városokba is eljárjunk árulni.
Mik a terveik a jövőre nézve?
— Elsőként szeretnénk kialakítani egy olyan sajtgyártó helyiséget, ahol nagyobb mennyiségben tudnánk sajtot érlelni — mesélte a házaspár. — A meleg időjárásban ez hatalmas segítség lenne. Emellett egy kombi vásárlását is tervezzük, mert a jármű megkönnyítené a piacokra és a vásárokra való kijutást.
Írta és fényképezte: Kalinka Tamás/Hét Nap
