Minek a kör nekünk Pitagorasz?
Hogy összefogjon pártokat, közös álmokat, jajjt, nászt?
Minek a kör nekünk Pitagorasz?
Minek a gyár? Hogy pléhből jómódot hajlítson?
A politikus testvériséget szítson,
A földtengely azért, hogy fordulatra bírjon?
Az éjszaka azért, hogy magába hívjon?
A nappal, hogy tegyél a malterra téglát?
A paraszt lazítson ugart, gyöpöket, amíg lát?
A tej, hogy édesen megalvadjon csecsemőszájon?
Az atom, hogy hasadjon, kettéváljon?
A bokor, hogy ne rezdüljön, ha valakit bújtat?
Az enyészet tegye odébb az elavultat?
A kar, hogy akarjon emelni, ölelni?
A kor időzve telni?
A szótag, hogy ne maradjon szájon?
Bennünk a lét ne fájjon?
Kint rekedjen a dal, az igaz szólás?
Belül maradjon a sok hamis nótás?
Vonalaiddal rajzoló szépet alakítson?
Háborúk után országot csonkítson?
Minek a kör nekünk Pitagorasz?
La
Szöveg és kép: Pusztai Lajos
