Kegyeleti napot tartottak Zomborban

Október 5- én a zombori Magyar Polgári Kaszinó szervezésében Kegyeleti napot tartottak az Aradi Emléknap alkalmából. Az emlékezés kegyeletadó gyászmisével kezdődött a Szent Rókus temető melletti Szent Kereszt templomban. Közreműködött a templomi énekkar, ft. Drobina Gábor vezetésével. 

 

Koszorúzás ünnepség zajlott az 1848/49- es emlékobeliszknél, majd a világháborúban elesett katonák sírjánál. Emlékező beszédet mondott Rezicska Károly, a Kaszinó Műemlékvédő szakosztályának vezetője. Egyebek mellett elhangzott:

 

„Szép kis deputáció megy Istenhez a magyarok ügyében reprezentálni!”  – mondta állítólag ama végzetes október 6 hajnalán, kivégzésre váró társain végignézve Ernst Poeltenberg (Poeltenberg Ernő) honvéd tábornok. És valóban 1849. évi őszén a magyar szabadság hősei közül igen sokan számot adtak életükről és tetteikről. Bizony jó néhány fekete nap volt a magyar történelemben Muhitól Mohácsig, Nagymajténytól Világosig, Isonzótól Trianonig, a Don-kanyartól 1956. november 4- ig, ám talán egyik sem olvasztotta olyan egységbe a nemzetet, mint az aradi tizenhármak és az első magyar miniszterelnök kivégzésének napja- hallottuk Rezicskától.

Imát mondott és a sírokat, az emlékhelyeket megszentelte ft. Drobina Gábor zombori káplán.

A kegyelet virágait elhelyezte az emlékobeliszknél dr. Riskó-Nagy László, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja, Baja város önkormányzata, továbbá a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Szent György Lovagrend, a 7- es számú Huszárezred és a Vitézi rend, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Magyar Polgári Kaszinó képviselete.  

Ezt követően koszorúzással egybekötött alkalmi műsort tartottak a Magyar Polgári Kaszinóban. Szerda Balázs történész nyújtott történelmi visszatekintést, különös tekintettel Schweidel életére. Egyebek mellett a következőket mondta: 

,,Az Aradon raboskodó tábornak a végsőkig bízott az igazságosságban, a bosszúvágy fűtötte ítélet őt sem kerülhette el. A hadbíróság golyó általi halálra ítélte. A tizenhárom közül rajta kívül hárman részesültek hasonló ítéletben, a többiek sorsa a kötél általi halál lett. 

,,Ennek a legerősebb mértékben meg kellene ráznia, ám egészen nyugodt vagyok, és elkészültem. A halálnak annyiszor a szemébe néztem már, és nem történt meg. Így hát most, ezen utolsó utamon elszántan fogok cselekedni”- írja Schweidel az ítélet tudatában. 

Az aradi mártírok elszántsága, kiállása, elhivatottsága időtállónak bizonyult, imáik végül mégis meghallgatattak. Az elrettentésül a vesztőhelyen hagyott holttestekhez már aznap hatalmas tömegek érkeztek, így a bosszú, az elrettentés szándéka szentelte végül Golgotává Aradot. Ez adott erőt a nemzetnek, hogy kitartson az ügy mellett, amiért a vértanúk életüket adták. A magyar szabadságért, a polgárosodásért folytatott küzdelem nem nyílt harctéren ugyan, de folytatódott.” 

Ünnepi beszédet mondott dr. Karcher Erzsébet, a Kaszinó elnöke. Hangsúlyozta a nemzet egységének és az önmagunkért, az identitásunkért való kiállásnak a fontosságát, különös tekintettel a népszámlálás éppen zajló folyamatára. 

Schweidel József aradi vértanú szobrát megkoszorúzta dr. Riskó-Nagy László, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja, Baja Város önkormányzata továbbá a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Szent György Lovagrend, a 7-es számú Huszárezred és a Vitézi rend, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Dunatáj Egyesülés, a Pécsi Tudományegyetem kihelyezett tagozata, a Magyar Polgári Kaszinó képviselete. 

Szerda Balázs előadásában Arany és Petőfi versek megzenésítését hallhattuk még. Továbbá közreműködött a Kaszinó dalárdája, ft. Drobina Gábor vezetésével elénekelték közösen a Himnuszt és a Szózatot. 

A rendezvény fő támogatója volt a Bethlen Gábor Alap. 

 

Kategória: Egyéb | A közvetlen link.