Július 2- án, szombaton a csonoplyai Mindenszentek plébánia szervezésében, Nemesmilitics és Csonoplya határában a Sarlós Boldogasszony kápolna megáldása és búcsúja zajlott.
Az ünnepi szentmise keretében ft. Hajdú László csonoplyai plébános kifejezte háláját Magyarország kormánya, továbbá a csonoplyai és a nemesmiliticsi adakozó hívek felé a fejlesztéseket segítő támogatásokért. Köszöntötte a papság jelenlévő tagjait és a híveket, vendégeket, köztük Gyetvai Tímeát, a Magyar Nemzeti Tanács pénzügyi vezetőjét, Dobó Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi és Intéző Bizottsági tagját, Pelt Ilona tartományi segédtitkárt, a VMSZ Nyugat-bácskai Körzeti Szervezetének elnökét, dr. Goretić Vámoser Györgyit, a Zombor városi Képviselő Testület VMSZ- frakciójának vezetőjét, Jankovich Szilárd Zombor városi tanácsost, Valka Károlyt, Kúla alpolgármesterét.
Az ünnepi szentmisét ft. Zsellér Attila, újvidéki esperes plébános szolgáltatta, továbbá felszentelte a felújított kápolnát.
Prédikációjában egyebek mellett hangsúlyozta a lényegét Sarlós Boldogasszony napjának, amely Szűz Mária Erzsébetnél tett látogatására emlékeztet bennünket. Mint mondta, egyszersmind az elmúlt két, COVID- helyzetekkel terhelt év után azt üzeni számunkra, egyre fontosabbak a személyes találkozások, hogy merjünk lépni egymás irányába. Az ilyen és ehhez hasonló megszentelt, búcsújáró helyek tehát az egymással és az Istennel való találkozás fontosságára is szeretnék felhívni a figyelmünket.
A búcsújáró hellyel kapcsolatban ft. Hajdú László csonoplyai plébános a következőket nyilatkozta:
-Ennek a helynek a kút a legrégibb pontja. Itt forrás volt és már a 18. században zarándokoltak ehhez a forráshoz. 1888- ból van olyan feljegyzés, amelyben kérik a kalocsai érseket, hogy engedélyezze egy kápolna építését. Az érsek ekkor még húzódozott kissé a dologtól, tartott tőle, nehogy valami babonaságról van szó. Az elkészítésében sok minden közrejátszott, jégverés is, talán ennek folytán fogadalmi kápolnának készül el végül. 1894 július másodikán szentelik fel a Sarlós Boldogasszony kápolnát. Ettől kezdve rendszeresen járnak ide a környékbeli hívek. Napjainkban Nemesmiliticsről és Csonoplyáról érkeznek legtöbben, de szoktak érkezni a környékbeli tanyákról is hívek.
A kápolnához több hagyomány kapcsolódik. Egyet most visszahoztunk, a viseletbe öltözött Máriás lányok szolgálatát. Szeretnénk, ha ez rendszeres lenne- mondta Hajdú atya, majd kitért a lebonyolított és tervben lévő fejlesztésekre:
-Most, készülve a 130. évfordulóra, Magyarország kormánya jelentősen támogatja ezt a beruházást, szám szerint 10 millió forinttal. Nem csupán a kápolnát újítjuk fel, hanem annak környezetét is. Úgy kezdtük, hogy csak a falak maradtak, levertük a vakolatot, a tetőt. Szigeteltünk, új vakolatot kaptak a falak, külső és belső festést végeztünk, új tető lett, körülötte térköveztünk. Amit nagyon szerettünk volna, mert minden bizonnyal anno is volt ezen a helyen: a két torony közé egy arannyal bevont Mária szobrocskát helyeztünk fel.
Mindebben a csonoplyai és nemesmiliticsi hívek is nagyon sokat segítettek adományaikkal.
Összesen több mint 30 000 eurós beruházásról van szó, ugyanis nemcsak a kápolna újul, hanem a kút is új tetőt kap majd, kibetonoztuk körbe, a kápolna előtt kialakítottuk a miséző helyet, az is tető alá kerül a közeljövőben, továbbá egy kis raktáépületet alakítottunk ki, ahol majd illemhelyek is létesülnek.
Szerettem volna a kápolnának egy olyan oltárképet adni, amely kifejezi a titulusát. Sarlós Boldogasszony ünnepe Mária és Erzsébet találkozásáról szól, ennek ábrázolására kértem fel Visinka Jenő zombori festőt, aki nagyszerű módon tett eleget a feladatnak- hallottuk ft. Hajdú Lászlótól.
A búcsúban közreműködők voltak: a csonoplyai templomi ifjúsági kórus, a Mindenszentek plébánia Anyanyelv- és hagyományápoló Csoportjának tagjai, népviseletbe öltözve, szavalatot előadva és zászlóvivőkként a bunyevác csoport tagjai, továbbá a hívek, akik süteményeket sütöttek, kezük munkájával készültek a jeles ünnepnapra.
