Kúlai mézeskalács

A kúlai Szabó Kiskároly Ilona ízig-vérig közösségi ember, de ünnepi mézeskalácsai nem csupán a település szintű társas alkalmakat, hanem a családi eseményeket is színesebbé teszik. A helyi közösség titkáraként dolgozó, építész végzettségű, jó kézügyességű, kreatív egyéniség a Népkör Művelődési központ oszlopos tagja. Ilona az alábbi beszélgetésben a mézeskalács készítésről, a kézművességről, a közösségi élet örömteli pillanatairól mesélt:

Mikor és milyen módon kezdett el mézeskalács készítéssel foglalkozni?

Három éve készítek mézeskalácsot. A Népkörben foglalkozom, kézműveskedem a gyerekekkel és a kézimunka csoportnak is oszlopos tagja vagyok. Úgy indult az egész, hogy a közösségi fenyőfákra, a Népkörbe, a templomba készítettem mézest. Eleinte nehéz volt, mert kézügyességem van, de a cukrászatban nem voltam jártas. Kínlódtam, de aztán belejöttem. Egyik évben a topolyai Batyu táborban, ahova a kúlai gyerekekkel mentem ügyeleteskedni, volt a foglalkozások között a mézeskalács készítés, díszítés. Ott ellestem a fortélyokat némileg. Azt követően mentünk a zentai Gazdanapokra, amikor a kézimunkázókkal süteményeket vittünk és akkor döntöttem el, hogy megpróbálom a mézeskalácsot. Elsőre nem lett tökéletes, de a második évben már arany minősítéssel tértem haza erről az eseményről. Megnyugodtam, hogy ebből mégiscsak lesz valami. A legnagyobb gyakorlás mégis az volt, amikor tavaly nősült a fiam és több mint 300 mézeskalácsot meg kellett csinálni az alkalomra.

Milyen motívumokkal és eszközökkel díszít?

– Minden évben próbálok valami újat belevinni, idén lett rénszarvas és manócska is. Nehéz mindig újabb formákat találni, eleinte magam rajzolgattam, aztán fémszalagot hajtottunk formává, majd most végre idén találtam egy módot, lehetőséget, 3D nyomtató segítségével. Lerajzolom és egy kúlai ügyes fiatalember elkészíti ezekeket a formákat gépen, ezzel a speciális nyomtatóval.

A díszítéshez tojásfehérjét és porcukrot használok. Ecetet teszek bele, kikeverem, jó sűrű állagúra, hogy ne folyjon le a kiskanálról. A színesekhez az alapanyagot ételfesték hozzáadásával készítem, továbbá a gyöngyöket pedig a bio- boltokban vásárolom meg.

Hogyan lehet hozzájutni mézeskalács- remekeihez?

Tavaly karácsonyra is többet készítettem már és a faluban is hozzászoktak mostanra, hogy nálam lehet rendelni, beszerezni. Egyébként Kúlán nincs hagyománya a mézeskalács készítésnek, viszont egyre inkább megkedvelik tájainkon is.

Ami a megrendeléseket illeti, a személyes profilomon kívül van egy facebook oldalam is, amely a Kézműves csuhébábúk és mézeskalácsok nevet viseli: https://www.facebook.com/K%C3%A9zm%C5%B1ves-csuh%C3%A9b%C3%A1b%C3%BAk-%C3%A9s-m%C3%A9zeskal%C3%A1csok-Unikatne-lutke-i-medenjaci-101481181389644

Másrészt pedig fogadok rendeléseket is, a 065-2728-030- as telefonszámon.

Milyen egyéb kézműves és közösségi tevékenységet folytat és melyek a legjelentősebb sikerek mindezek között?

-Az évek folyamán egyre több volt a közösségi megmutatkozási alkalom, a helyi kézimunka csoport több helyen bemutatkozott, torta- és virágfesztivál volt például nemrégiben, előtte húsvéti vásár. Ezeken az alkalmakon egyesületileg is résztveszünk.

Felnőtt színjátszóként kezdtem, díszleteket, kosztümöket, dekorációt készítettem. Magam is elkezdtem néptáncolni, öltöztetni, hajat fonni. A kézműves tevékenység úgy indult, hogy egy alkalommal Magyarországon voltunk vendégszerepelni a néptáncosokkal és ott résztvettünk különböző programokon, egyebek mellett a kézműves műhelyben is. Ott, onnan jött a kézimunkacsoportunk megalapításának ötlete. Eltanultuk a csuhézás módját, majd Topolyán, a betlehem készítő megmérettetésen első díjat kaptunk. Ezenkívül nemezeltünk, gyékényt kötöttünk. Mindig éppen, amire szükség volt, a legváltozatosabb dolgokat próbáltuk ki. Útközben tanultam és adtam át a tudásomat. Megalapítottuk a gyermek színjátszó csoportot, velük azóta is dolgozunk, jómagam a kosztümöket varrtam, a színpadot rendeztem. A kosztümök, díszletek is több díjat kaptak. Később a kézimunka csoporthoz is egyre többen csatlakoztak és folyamatosan megosztják a tagokkal, az érdeklődőkkel a tudásukat. Járunk a MIRK- Kézimunka- és Gyűjteménykiállításra és a szövetségi megmérettetésre, továbbá a magyarkanizsai Kukoricafesztiválon, a csuhébábúk kiállításán is rendszeresen jelen voltunk. Az egyik ilyen bemutatkozást követte a talán eddigi legnagyobb megtiszteltetés, hogy meghívtak bennünket a temerini galériába, önálló tárlatra a csuhébábúkkal.

Immár több mint húsz éve vagyok aktív a közösségi munkában. Sok féle tevékenységet végzek, de ez alapvetően jellemző nálunk az emberekre, kevesen vagyunk, egy személy több mindent csinál. Így maradhat dinamikus a közösség.

A jövőre nézve is sok alkotói tervem van, talán mindezt megvalósíthatom majd, ha előbb nem, akkor a nyugdíjas éveim alatt- hallottuk Szabó Kiskároly Ilonától.

Kategória: Egyéb | A közvetlen link.