Első alkalommal szervezték meg farsang utolsó napján a ,,Doroszlai” kláber versenyt és a Farsang farka báli mulatságot. Helyszín a Doroszló-Szentkút Európa- terme volt.
A faluban nagy hagyománnyal rendelkező kártyajáték szervezésének körülményeiről Diósi János, a doroszlói Hagyományőrző csoport vezetője, a Doroszlói Keresztény Magyar Nyugdíjas Egyesület elnökségi tagja a következőket nyilatkozta:
-Ft. Verebélyi Árpád, esperesplébános, címzetes prépost ötlete nyomán kezdtük a szervezést, a Nyugdíjas Egyesülettel vállvetve, szervezésemben és levezetésemben került sor a versenyre. Valójában mindez is egyfajta hagyományápolás, hiszen Doroszlón a kártyajátéknak nagy tradíciója van. Jelen van most is Pusztai Lajos, aki annak idején lejegyezte, leírta a kifejezetten ,,doroszlai” kláber szabályrendszerét. Klábert játszanak más helyeken is, de kissé másként játsszák, mint mi, doroszlóiak. Külön köszönjük Verebélyi atyának, hogy a szentkúti impozáns, Európa- teremben tarthatjuk meg ezt a verseny-eseményt- hangsúlyozta Diósi.
Ft. Verebélyi Árpád, a verseny házigazdája, a bál szervezője a következőkezet mondta:
–A farsang lényegéhez hozzátartozik a társalgás, az együttlét, ez a vidámság időszaka. Az egymásban fölfedezett ajándékok, értékek, tehát, mindaz, ami az emberi kapcsolatokat jellemzi. Ezért is alakult ki a farsangban a táncos, zenés mulatságokon való részvétel. Régóta látom, hogy Doroszlón jelen van pl. a kártyajáték. Viszont a játszó csoportok mindig elszigetelt közösségek voltak egymáshoz képest, nem nagyon tartották egymással a kapcsolatot. Úgy gondoltam, miért ne találkozhatnának egymással, elsődlegesen doroszlói viszonylatban. A kártyázóknak tetszett az ötlet és ekkor jött a képbe, akár egy partnerszervezet, a Doroszlói Keresztény Magyar Nyugdíjas Egyesület, amelynek tagjai ezt fölkarolták és teljes vállszélességgel odaálltak mögé, szervezésben is. Diósi János volt az, aki azt mondta, ismerve a kártya szabályait, menetét, vállalja a levezetését. Ebben a játékban nem a helyezés a lényeg, hanem, hogy kicsit együtt vannak, kimozdulnak. Más közösségekből, sőt külföldről, az innen elszármazottak köréből is érkeztek játékosok. Az egymással való találkozás egy szép napot ajándékoz mindannyiuknak. A Farsang farka bál nevéről szólva el kell mondjam, régies elnevezéséről van szó, a farsangi időszak három utolsó napját nevezték, nevezzük így a néphagyomány szerint. Ezt az utolsó estét kihasználva a vidámságra szerveztük meg a Farsang farka bált. Kicsit aláhúzva azt is, hogy húshagyó kedd éjféllel lezárul a farsangi időszak, ezzel a zenés mulatságok időszaka is és a nagyböjt kezdete van. Nulla óra nulla perckor megszűnik a zene és már inkább befelé, első értékek felé forduló lesz a nagyböjti ember– hallottuk ft. Verebélyi Árpádtól.
Pusztai Lajos, doroszlói származású, immár Magyarországon él, de számtalan szálon kötődik szülőfalujához. Egyik ilyen kapocs a kláber- játék szeretete. Ő az, aki a helyi szabályzatot írásba, könyv, vagyis egyelőre kézirat, interneten olvasható formába foglalta.
–Nagyon örültem versenyfelhívásnak. Magam is úgy éreztem, hogy Doroszló sok szempontból fent van a kulturális térképen, úgy a néptánccal, a sok jó zenésszel, a jó nevű írók, költők, publicisták által. A kláber, nyilván nem véletlenül éppen Doroszlón virágzott fel. A legtöbb egyéb helyen feledésbe merült. Ez egy nagyon régi úri játék, Budapesten valamikor a legelőkelőbb körökben játszották. Fontos hangsúlyozni, hogy nem szerencsejátékként, amelyben el lehetett volna veszíteni, akár több hold földet, hanem kimondottan kulturált, kifinomult játék formájában volt népszerű. Nem egyszerű kártyajátékról van szó, nagyon kimutatja, kihozza a játszók egyéniségét, jellemét. Doroszlón elterjedt, szinte mindenhol játszották és mi családilag, az elszármazott rokonok révén is tovább éltettük ennek hagyományát. A szabálykönyv megírásánál is közreműködtek a rokonok (különösen kiemelném a Mezei majd az óbecsére is kiható Tőzsér ágat), továbbá a helyi értő idősek véleményét tapasztalatait is felhasználtam. Bízom benne, hogy a mai összejövetelnek hagyománya teremtődik, sőt kiterjed majd az egyéb klábert játszó közösségek vendégül látására és a velük való barátkozásra is- hallottuk Pusztai Lajostól.
Dékány Ilona, a Doroszlói Keresztény Magyar Nyugdíjasok egyesületének alelnöke szintén üdvözölte a kezdeményezést, hiszen tapasztalt kláber- játékos is.
–Hetente háromszor összeülünk a kláberező csapatunkkal. Több ilyen csapat is van a faluban. Érdekesség, hogy az utóbbi évtizedben inkább a nők, a hölgyek vették szokásba a kláberezést. Ez a mai alkalom különleges, bár már kiestem a játékból mára, de élvezetes a találkozó, a barátkozás- mondta Dékány Ilona.
A ,,doroszlai” kláberverseny győztes párosát Bártol Béla és Móger János alkotta. Nyereményük ajándéktárgyakból állt.
A délután és az este folyamán Stock János helyi jellegű fotóit is megtekinthették.
Az esti bálban a doroszlói Haverock Zenekar gondoskodott a hangulatról. A tombolán helyi vállalkozók és egyének adományait lehetett megnyerni. Az ízletes paprikást Király Balázs és Kordélyos Lajos főzte, a farsangi fánk az ügyes doroszlói asszonyok keze munkáját dicséri.
Ft. Verebélyi Árpád fotója
Kapcsolódó GALÉRIA: http://nyugat-bacska-portal.info/wppg_photogallery/gallery623/
