A kegyeletadás a megmaradásunk és összetartozásunk szimbólumává vált, fogalmazott Valka Károly ünnepi beszédében Kúlán, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeire való, vasárnap megtartott megemlékezésen.
-Kötelességünk megismerni és az utókor számára továbbadni történelmi eseményeink történését, mert ily módon nem feledkezünk meg hőseinkről, akik életünket adták az eszmékért, a hazáért nemzetünkért. Különösen mi, a szórványban élő magyarok küzdünk meg nap mint nap magyarságunkért, az által, hogy vállaljuk hitünket, megéljük hagyományainkat, féltve őrizzük nyelvünk szépségét, nem felejtjük el hovatartozásunkat sem.
-Miocs József, a szabadkai Paulinum rektora a közös imádság előtt elmondta, nekünk példaképül kell, hogy szolgáljanak 1848/49-es eseményei, a szabadságharcban elhunyt kúlai Sorok Sándor, Fogdt József, Dráhal János és a többi ismeretlen vértanú. Ők pontosan tudták, mit tesznek és életüket adták értünk, a szabadságért, mi pedig tisztelettel emlékezünk rájuk, imáink pedig az Úrhoz szálnak, hogy valóban örök nyugodalomban részesüljenek.
