Dautbegovics Zoltán, újságírói körökben ,,dz” Doroszlón született, élt és halt a településéért. Saját maga is több ehhez hasonló búcsúztató írást papírra vetett, alázatosakat, megbecsülése jeléül írtakat. Most rajtunk a sor, hogy köszönetet mondjunk, tisztelettel adózzunk. Keresztapámra, mindig rendületlen szakmai támogatómra emlékezem, családtagjai a nem kevesebb mint ötvenhét éven át odaadó férjre, az áldozatos apára, a legszeretőbb nagyapára, testvérre, sógorra, nagybácsira, a keresztszülőre emlékeznek, doroszlói közösségünk elkötelezett, aktív tagjára emlékezünk.
Dautbegovics Zoltán nem mindennapi életküzdelmeket tudhat maga mögött. 1940. január 17- én született. A helyi általános iskolában tanult, majd elvégezte az inasiskolát, ahol kitanulta az asztalos szakmát. Már fiatal korában sem kímélték az élet kihívásai, szerencsétlen eseményei, de megtörni egyik baj sem tudta. Egészségi állapota nem tántorította el attól, hogy családfenntartóként, közösségi munkásként tevékenyen részt vegyen szerettei és a falu életében. Előbb a Forum Lapterjesztő Osztályának alkalmazottjaként nejével együtt nemcsak a családi teendőkön, hanem az újságárusi munkakörön is sok évtizeden át osztozva, majd a helyi közösség munkásaként dolgozva, az egészséges testi épségű emberek erejét is meghazudtolva végezte munkáját. Nyugdíjazása után sem maradt tétlen.
Dušanka Golubović polgármesterasszony és Úri László évfolyamelső
Kép forrása: Turkál Katica
