Nyugat-Bácska Portál

A bezdáni Helyi közösség az idén a 15. alkalommal, szervezi meg a Hármas találkozó elnevezésű etno- fesztivált, amely Magyarország, Horvátország és Szerbia kulturális sokszínűségét hivatott bemutatni. A rendezvény 2019. július 27-én, szombaton lesz megtartva a bezdáni Ferenc-csatorna partján. Az elmúlt évekhez híven, reggel 10 órától egész napos kézműves kiállítás és vásár lesz megtekinthető, majd 16 órától a szabadtéri nagyszínpadon művelődési egyesületek csoportjai lépnek fel. A kézműves kiállításhoz bizonyos mennyiségű standot, a művelődési csoportok előadásai számára pedig egy 8×8 méteres kihangosított fedett színpadot biztosítanak.
Kézművesek jelentkezését várják, 2019. július 22-ig az alábbi telefonszámon: 025/810-212 (Bezdán Helyi közösség), vagy a mzbezdan@gmail.com e-mail címen.

Archív felvétel

Antalovics Péter 1993-ban született Zomborban. Újvidéken, Kupuszinán és Szilágyin él. A zombori gimnázium elvégzése után az újvidéki bölcsészkar Magyar Tanszékének hallgatója lett. Költő, újságíró. Első verseskötete 2014-ben jelent meg Örökszoba címmel.

Nyugat-Bácskában egyre több fiatal gondolja úgy, hogy érdemes vállalkozásba kezdeni, falusi házat vásárolni, mert lehet itthon boldogulni. A doroszlói Kovács Katona Ákos és Kovács Katona Léda ékes példája ezeknek a törekvéseknek. Ákos szülei is kereskedelemmel foglalkoznak, vállalkozást vezetnek, így a fiú egészen fiatalon elsajátíthatta az üzleti tapasztalatokat. A Prosperitati Alapítványnak köszönhetően saját vállalkozásba kezdett. A start-up kiírás nyomán elindította az Aldor Trans nevű szállítmányozási cégét, továbbá sikeresen vettek részt a Prosperitati Alapítvány házvásárlási pályázatán is.

Milyen megfontolásból alapítottad meg a saját vállalkozásod?

– Rendelkeztem tapasztalatokkal, annak köszönhetően, hogy egy ideig részesedésem volt külföldi szállítmányozási cégben. A Prosperitati Alapítvány start-up kiírásáról értesülve bátorságot kaptam, hogy saját vállalkozást alapítsak.

Nyilván sokat jelentett az, hogy eleve vállalkozói családból származol…

– Igen, rengeteget jelent, hogy fiatal korom óta benne vagyok az üzleti életben. Szüleim mindig is kereskedelemmel foglalkoztak. Volt időm és alkalmam ellesni a tapasztalatokat, a tudást. Mindez a családi ,,örökség” nagy bátorságot és felbecsülhetetlen erőt, hátteret ad.

Hogyan élted meg a pályázást, az annak részét képező képzési folyamatot?

– Hasznosnak találtam a képzést. Négy hétvégén keresztül sajátítottuk el a szükséges üzleti alaptudást, azt egy vizsga követte. Ennek sikere után üzleti tervet készítettünk, majd kezdődhetett a cég működtetése, fejlesztése.

Mivel foglalkozik a cég pontosan?

– Belföldi és nemzetközi fuvarozással foglalkozunk, főként árufuvarozással. A Prosperitatinak köszönhetően a már meglévő egy kis teherautóhoz társult még egy jármű. Két teherautóval sokkal hatékonyabban tudunk működni. Saját magamon kívül még két ember, sofőr dolgozik a cégben. Az árufuvarozás mellett például költöztetési és egyéb szállítmányozási megbízásokat is végzünk.

Milyen fejlesztési, bővítési terveid vannak?

– Mindenekelőtt hadd mondjam el, számomra mindig is meghatározó volt a hely, ahol élek, a szülőfalum. Fontos volt és mindig lényeges marad számomra, hogy milyenek az itteni körülmények. Előbb, amikor egy Dionis 2 nevű vendéglátóipari vállalkozás részévé váltam, Kovács Renáta tulajdonossal együtt szintén abból a megfontolásból kezdtünk el vállalkozni, nyitottuk meg a kávézót, vendéglőt, hogy pótoljuk azt a hiányt, amely a településen ebből a szempontból fennállt. Élhetőbbé szerettük volna tenni ezt a falut, az igényes vendéglátó-ipari létesítmény megnyitása által. Ez sikerült is, a Dionis 2 eredményesen és gyümölcsözően működik, a magunk és a közösség, a helyi lakosok, sőt a környékbeli falvak lakói épülésére, örömére. A saját vállalkozásomban is mindenképpen azon leszek, hogy hasznára legyek a közösségemnek, amellyel együtt fejleszthetjük a falut, a nyugat-bácskai régiót.

Alapítványi segítséggel házat is vásároltatok.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A keresztény katolikus ünnepkörök és vallási hagyományok sorában a tavaszi, illetve a nyári időszakban a legnagyobb ünnepek a pünkösd (húsvét utáni 7. vasárnap, idén június 9.) és az úrnapja (a húsvéti időt lezáró pünkösdvasárnap után két héttel, idén június 20.).

Doroszló–Szentkút, vagyis a Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei kegyhely életében pünkösd, a Szentlélek kiáradásának ünnepe különleges búcsúi alkalmat jelent. A múltban a kisboldogasszonyi ünnepnél is tömegesebb búcsújáró alkalomnak számított a kegyhelyen. Gellér Viktória lelkes és alapos adatközlő, a doroszlói Szent Imre-egyházközség oszlopos, mindig tevékeny tagja így emlékezik azokra az időkre:

– Apósomnak volt egy világháborús fogolytársa, akivel együtt raboskodtak Olaszországban. Azok később kocsin jöttek, már pünkösd szombatján, misére, búcsúba meg vendégségbe. A pünkösd főünnepnek számított. A legszebb ruhájukat vették fel a lányok, a fiúk, a nők és a férfiak is. A Szentkút másként nézett ki akkoriban, nem volt ennyire kiépítve és a terület sem volt ekkora, mint most. A Szentkút közelében lakott a harangozó meg a felesége, ők rendezték a helyet, a környezetet. Volt hely bőven a lovaskocsiknak, a zarándokoknak ,,letáborozni”. A lovak sorban ki voltak fogva, hozták nekik a szénát, ott etettek, a szomszéd házakból vitték nekik a vizet, hogy megitassák a lovakat. Ennyi ember nem volt, mint most. Az egyre több zarándok a gépjárművek korában kezdte látogatni a kegyhelyet. Pünkösd másnapja, a hétfő szintén ünnep volt, ma is az, kis- és nagymise volt és van a Doroszló–Szentkúton.

Napjainkban is ünnepi díszbe öltözik a közösség legtöbb tagja, a Szentkút is. Nem ritka, hogy a helyi népviselet mellett, a régi idők szokásával ellentétben, ilyenkor is felveszik a Mária-lány ruhát a fiatalok.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →