Nyugat-Bácska Portál

Pelt Ilona, a Vajdasági Magyar Szövetség Nyugat-bácskai körzeti szervezetének elnöke évértékelőt tartott. Ennek alkalmával a következő eredményekről, fejlesztésekről számolt be:

–Az elmúlt egy év a VMSZ nyugat-bácskai körzeti szervezetében számos megvalósított beruházást hozott. Ezek a folyamatok valójában több éves munka eredményei.

Ilyen a béregi vízgyár teljes kiépítése, a doroszlói vízhálózat, a Zombor- Bezdán közötti útszakasz kiszélesítése és rekonstrukciója, továbbá a zombori Dr. Đorđe Lazić Egészségházak felújítása és felszerelése, a kupuszinai József Attila Általános Iskola tornatermének felújítása, a gombosi József Attila Általános Iskolában a fűtési rendszer kialakításának második fázisa. Továbbá rendkívül hasznos a települések, a közösségek számára a falugondnoki és a falugazdász szolgálat működése.

Fontosnak tartom elmondani, hogy első ízben volt Nyugat- Bácskában megtartva a Vajdasági Magyar Szövetség tisztújító közgyűlése, Doroszló volt a házigazda. A tisztújító közgyűlés után a nyugat-bácskai szervezethez is új, tettrekész emberek csatlakoztak. Mindezzel egy friss, lendületes csapat állt össze, amely tagjainak elsősorban az emberközeli politizálás a fontos. Végigjártunk minden helyi szervezetet, beszélgettünk tagjainkkal, civil szervezetek tagjaival, intézményvezetőkkel és minden településen meghatároztuk azokat a fontos projekteket, amelyeket az elkövetkező időszakban realizálunk majd.

A mindenki számára ismert Prosperitati Alapítvány pályázatainak számbeli eredménye Nyugat-Bácskát illetően, az elmúlt három évben közel 1,5 milliárd dinár, amely értéket a gazdák, a vállalkozók pályáztak a térségen belül.

Több olyan fajta eredmény van, amely számokban nem kifejezhető. A 2019- es évben ilyen jelentős és rangos eseménynek számított Zombor város napja, amely első alkalommal került megrendezésre, mégpedig a VMSZ Nyugat-bácskai körzeti szervezete által.

Ami Kupuszinát illeti a legnagyobb munka, a kupuszinai kataszteri község tagosítási folyamata a végéhez közeledik. Januárban a tulajdonosok kézhez kapják a tulajdonjogi végzéseket.

Apatin községen belül, Kupuszinát illetően nem sikerült a Zombori út aszfaltozása, dacára a helyi közösség szándékának. Nem adják fel, folytatják a megkezdett munkát, a jövő évi költségvetésben szerepel ennek a projektnek a terve is. Ugyanígy a vízvezeték hálózat cseréje szintén a közeljövő beruházása lesz.

Szilágyin önkormányzati forrásból felújították az óvoda épületét. Anyaországi támogatásból a szilágyi József Attila Művelődési Egyesület is fejlesztéseket eszközölhetett.

Falugondnoki és falugazdászi szolgáltatások…

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Fagyos reggelekre virradó, meleg, családi ünnepnapként megélt együttlétek jellemezték a régi idők disznóvágásait, disznótorait Doroszlón is. Azóta nagyot változott a világ, jól bevált ,,családi böllérek” helyett mészárosokhoz viszik levágni a disznót. A családi, baráti disznótorok hagyománya, a hangulatos közös étkezések kultusza viszont szerencsére nem ment ki a divatból.

Petar Dešić fotói

Gellér Viktória így emlékszik arra, hogyan zajlott régen egy doroszlói disznóvágás, disznótor:

– Majdnem minden férfi tudott disznót vágni. Az éppen annyira ,,kötelező” volt, mint az asszonyoknak baromfit vágni. Az egyik jobban értett hozzá, a másik kevésbé. Apáról fiúra szállt a tudomány, abban az időben általában mindenkinek volt testvére is, ritkaság számba ment, ha valaki egyke volt. A különböző képességek megoszlottak, kiegészítették egymást. Amihez az egyik nem nagyon értett, abban kisegítette a másik. Így volt ez a disznóvágásokon is. A testvér és a többi családtag, nagyszülők is hivatalosak voltak. Nálunk sajnos hiányzott az öregapai felmenő, mert ők az első világháború áldozatai lettek, de a nagymamák, öreganyámék mindkét részről jelen voltak ezen a családi alkalmon is. Emellett nagybácsi, nagynéni, férjestül, feleségestül és mi gyerekek, mind részt vettünk. Iskolába kellett menni, de tanítás után mindenki odajött mihozzánk. Akkor nem egy disznót vágtak egyszerre, hanem többet, mert egész nyáron át azt a szalonnát, sonkát, kolbászt ették, ami akkor készült. Mi, gyerekek, nagyokat játszottunk. A disznó vízhólyagját fújtuk fel és azzal dobálóztunk. Tüzeltek kint a ,,bográcslik” alatt, kicsit mi is odamentünk, felmelegedni és játszottunk tovább. Nagy, hangulatos, családi ünnep volt mindez.

Ami a disznótoros ételeket illeti, reggel leszúrták a disznót, a vérét, a máját megsütötték, vöröshagymával, savanyúsággal, az volt a reggeli. Délben paprikást főztek meg sütöttek hozzá húst. Ha többen voltak és nem készítettek előre kalácsot, akkor készítették az asszonyok a hájas kiflit. Édesanyám, amikor már csak mi voltunk, a gyerekek, akkor előző nap elkészítette a rétest és kemencébe tette.

A disznótorokon este orjaleves, főtt hús, torma, töltött káposzta, sült hurka, kolbász, savanyúság, dunszt, vagy ahogyan doroszlóiasan nevezik: ,,dunc” volt a menü.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A doroszlói Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület tagjai és a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói hagyományos doroszlói karácsonyi összeállítással vendégeskedtek a szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület színpadán. Bemutatták a bölcsőjárás, a betlehemezés népszokását, Klemm Valéria mondott köszöntőt, Szklenovszki Korinna és L. Móger Tímea szavalt. A Lányi Ernő IPME népdalköre doroszlói névnapi köszöntőket énekelt, a szavalók verseket mondtak.
Muhi Melinda és L. Móger Tímea fotói:

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

,,A csonoplyai Mindenszentek tiszteletére felszentelt templomot 200 éve építették. A templom építésekor német többségű volt a település, rajtuk kívül magyarok és bunyevácok lakták. Ma már megfogyatkoztak a magyarok, és a falu lakosságának csupán 20 százaléka katolikus. A szentestén hagyományosan este 10 órakor találkoztak a hívek, hogy a Megváltó születésére emlékezzenek. Hajdú László helybeli plébános szentbeszédében arról szólt, hogy vajon érdemes volt-e Istennek megszületni, beleszületni ebbe a világba?”