Idegenforgalmi szempontból Zombornak két kincse és egy általános értéke van. Az urbánus kincse a Zentai csata című óriásfestmény, a természeti pedig a Felső-Duna mente speciális rezervátum. Az általános értéke a béke, a nyugalom, a biztonság, a szelíd, kedves emberek – emiatt szívesen választják úti célul mind a hazai, mind a külföldi turisták.
A ZENTAI CSATA
Eisenhut Ferenc a millenniumi kiállításra készítette az óriás festményt, amit 1896-ban mutattak be Pesten, majd 1898-tól a zombori Megyeháza dísztermének falát ékesíti. A vászonra festett alkotás hét méter széles és négy méter magas, vagyis 28 négyzetméter felületű. A képet fél méteres, faragott és aranyozott keret övezi, ami önmagában is remekmű. A festmény kerettel együtt több mint 45 négyzetméteres, akkora, mint egy másfélszobás lakás alapterülete, lenyűgöző alkotás, a régió legnagyobb méretű olajfestménye.
A palánkai születésű, Pesten és Münchenben tanult Eisenhut az osztrák és a török hadak Zenta közelében történt megütközését jelenítette meg. Az 1697. szeptember 11-én lezajlott csatában több száz zombori határőr katona, huszár és gyalogos vett részt. Az ő érdeműk is a törökök feletti győzelem az 1683 óta tartó háborúban.
Bács-Bodrog vármegye 1895-ben rendelte meg a festményt, és 12 000 forintot fizetett érte. A festményt a Dunán szállították Pestről Zomborig, majd fogatosok vitték a Megyeházáig. Mérete miatt a díszterem erkély felőli bejáratát meg kellett bontani, hogy bevihessék a terembe és a falra helyezhessék. Azóta a városnak sikerült megőriznie ezt a képzőművészeti remeket. Először Zenta kérte 1902-ben a megyétől a festményt, de a megye elutasította a városi hatóság folyamodványát. Az első világháborút követően Magyarország visszakövetelte a képet, de ez ügyben pert vesztett a hágai Nemzetközi Bíróságon. Később a londoni Nemzeti Galéria kívánta megvásárolni, de a bécsi és müncheni képzőművészeti akadémiák és galériák is szemet vetettek rá. Az újvidéki báni palota elkészülte után, 1939-ben oda kívánták áthelyezni a festményt, de ez a háború kitörése miatt elmaradt. Végül, a második világégést követően a hatalom úgy látta, hogy Eisenhut művének a belgrádi Nemzeti Múzeumban a helye, aminek akkor a zombori születésű Veljko Petrović volt az igazgatója, aki gyökerében elvágta ezt a kezdeményezést.
Ma is akad, aki eltávolítaná helyéről a Zentai csatát. A festmény ugyanis az önkormányzat üléstermében van, ahol ünnepélyes összejöveteleket is rendeznek, többek szerint jobb lenne védettebb helyen kiállítani. A monumentális alkotás előtti pódium hátoldalát ugyan úgy képezték ki, hogy például egy hátratolt székkel ne lehessen beszakítani a vásznat, de ez kevés egy ilyen értékes mű védelméhez.
Zomborban járva vétek meg nem tekinteni ezt a képzőművészeti ékkövet, és magát a történelmi épületet, ahol immár több mint 120 éve látható. Csoportos látogatás esetén a helyi idegenforgalmi szervezet idegenvezetőt biztosít, aki elmeséli a festmény történetét, ami önmagában is egy műalkotás. A kép egyénileg is megtekinthető, a Megyeháza portása elkíséri a vendéget a képhez, ám ekkor az idegenvezetés elmarad.
FELSŐ-DUNA MENTE
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →
