Nyugat-Bácska Portál

Zombor város nevében Dušanka Golubović polgármesterasszony két járművet adományozott a zombori Dr. Đorđe Lazić Egészségház részére. A minőséges és hatékony egészségügyi ellátás érdekét szolgáló Renault típusú mikrobusz és a Dacia Sandero személygépkocsi kulcsait a Megyeház udvarán ünnepélyes keretek között Dr. Úri Emese, a zombori Egészségházak igazgatónője vette át.

Forrás: 025.rs- https://www.025.rs/video-somborski-dom-zdravlja-dobio-dva-nova-vozila-od-gradske-uprave-grada-sombora/?fbclid=IwAR23lca3b5u52Yq-g3d_nCyOl5owKQGwNEw7bcMKVsrfFbojyLFmPKQGycM

Az egykor gazdag Bács-bodrogi község környékén többféle határvonal-elképzelésről is tárgyaltak a hatalmak. Egyes javaslatok szerint a Bezdánnál Dunába torkolló Ferenc-csatornának kellett volna lennie a jövendőbeli országhatárnak, azonban a szerb törekvések Baja felett képzelték el ugyanezt. Végezetül a határvonalat a településtől 10 kilométerre északra Béreg és Hercegszántó között húzták meg, és a Kígyós-ér medencéjében folytatták azt észak-kelet felé.

Az első világháború előtt Bezdán egy fejlett iparú, dunai kikötővel rendelkező, élénk kulturális életű magyar községként volt ismert. 1890-ben lakosságának száma 8366 volt. A község volt az egyik megállója az első világháború előtt elsősorban teherszállítást bonyolító, a Bács–Bodrog vármegyei dunai rakodókat-kikötőket összekötő vasútvonalának, az 1912-ben átadott Baja–Bezdán–Zombor–Apatin (–Hódság) vasútvonalnak. (3.) A községben szinte senki sem tudott szerbül.

A MEGRÁZKÓDTATÁS

Az I. világháború megállította a község gazdasági és kulturális életét. A lakosok megalapítják a Vöröskeresztet, valamint egy százágyas hadikórházat nyitnak. A községben több orosz hadifoglyot tartanak. 1918 novemberében fordult meg az élet ezen a területen is. November 3-án megérkezik a zombori alispáni hivatalból az a sürgöny, amely szerint Budapesten átvette a hatalmat a nemzeti tanács, amelyből kormány alakult, és utasítják a községet, hogy alapítsák meg a Nemzeti Tanácsot és várják a további utasításokat. A községi képviselő-testület még aznap átalakult Nemzeti Tanáccsá, a csendőrök pedig letették az esküt az új magyar kormánynak. Másnap a főszolgabíró táviratban megtiltott minden italmérést. 1918. november 5-én a szerb főparancsnokság elrendelte a Bánát és a Bácska megszállását a Maros–Szabadka–Baja vonalig. A főszolgabíró november 10-én a következő táviratot küldte Bezdánba:

„Elöljáróságnak

Ha antante csapatok községében jelentkeznének utasítom, hogy legnagyobb nyugalommal és előzékenységgel fogadja őket. Gondoskodjék jó elszállásolásáról és ellátásáról és teljesítse legpontosabban békés szándékú kívánságaikat. Ezen csapatoknak joguk van Bácsmegye területének legnagyobb részét megszállni.”

12-én dobszóval kihirdették a községben, hogy minden hazatért katona köteles jelentkezni az orvosnál. 1918. november 13-án a szerb hadsereg bevonul Zomborba és Bajára. Másnap a főszolgabíró a bezdáni elöljáróságnak kiadta utasításba, hogy a hazatérő katonáktól, akik rendszerint teljes felszereléssel érkeztek, mindent el kell venni, kivéve a fehérneműjüket, sapkájukat, nadrágjukat és cipőjüket. Még aznap, vagyis november 14-én a szerb királyi hadsereg bevonul Bezdánba, a következő nap pedig az orosz hadifoglyok elhagyták a települést. (4.) Az itt állomásozó katonák biztosították a rendet Küllődön, Béregen, Hercegszántón, Dávodon és Bezdánban.

Azokban a napokban egész Bácskában, így Bezdánban is kettős hatalom uralkodott. Rendeletek érkeztek a szerb irályi hadsereg parancsnokságától és a budapesti kormányzattól is. A község lakossága nem értette az előállt helyzetet. Egyesek ideiglenes megszállásról, mások pedig a Délvidéknek az anyaországtól való végleges elszakításáról beszéltek. A politikai események alakulásának hatására Bezdán magyar nemzetiségű lakosságán az apátia lett úrrá. Nemzeti kisebbségként egy ideig el sem tudta kezdeni szellemi és kulturális működését. (5.)

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén Doroszló – Szentkúton adománygyűjtést és jótékonysági vásárt szerveznek a gerinc eredetű izomsorvadásban szenvedő bajmoki kisfiú, PÁL GAJÓDI OLIVÉR megsegítésére, akinek életét a rendkívül költséges zolgensma génterápiás kezelés mentheti meg.
A jótékonysági akcióba bárki bekapcsolódhat, aki Nagyboldogasszony ünnepén, délelőtt a kegyhelyre kilátogat.
Az akcióban való részvétel a kihelyezett gyűjtőládába dobott adományokon túl, a jótékonysági vásár keretében felajánlott portékák bevételének min. 50 százalékának felajánlásával lehetséges.
Az árusítással kapcsolatban előzetes egyeztetés szükséges a 06378227525-es telefonszámon.

Értesítjük a KEDVES OLVASÓKAT, hogy a Portál folyamatos feltöltése a nyári szabadságok miatt AUGUSZTUS 10- től AUGUSZTUS 2o- ig SZÜNETEL!

Bársony János szilágyi gólya- fotóival kívánunk múló, ám szép nyári napokat: