Nyugat-Bácska Portál

A Korlátos a Felső-Duna mente egyik gyöngyszeme (Fekete J. József felvétele)

A Korlátos a Felső-Duna mente természetvédelmi rezervátum egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. Természetes tó, Zombortól 20 kilométerre, Bezdán és a Duna között. A tó a Duna régi medrében keletkezett, ma nincsen kapcsolatban a folyóval, a felszín alatti vizek táplálják, ezért gyakran ingadozik a vízszintje. Vize enyhén jódos, ezért gyógyhatásúnak számít. Élővilága, a fehér és kék tündérrózsa, a nagytestű növényevő halak, aztán a vörösszárnyú keszeg, a sügér, meg a törpeharcsa jelenléte a víz tisztaságára utal. A nádassal övezett tó rendkívül mély. Üdülőövezet, de az elmúlt hétvégétől tilos a tóban fürödni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Mária Terézia 1749-ben Zombort szabad királyi várossá nyilvánította. A privilégiumért 150 ezer aranyforintot fizetettek a kincstárnak. A határőrvárosból szabad királyi város lett, s elkezdett fejlődni az ipar és a kereskedelem is. Ám a város még messze volt a „városiasodástól”. Klobusiczky Ferencz kalocsai érsek, főispán 1758-ban nem éppen hízelgő véleményt mondott a városról annak kapcsán, hogy Zombor szorgalmazni kezdte, hogy megyeszékhely lehessen. „Köztudomású, hogy közelebb áll az elpusztuláshoz, mint a fölvirágzáshoz… Már most hogyan lakhatnék ott hosszabb időn át a főispán? Hogyan a törvényhatósági tagok és a birtokos osztály? Ha a vármegyei tisztviselőknek csekély fizetésükből ott kell élni, a hol se fa, se víz nincs, ki lesz az a jó bolond, aki saját kárával megyei szolgálatba fog lépni? Szóval: semmit se vonok le a városból, ha azt állítom, hogy benne a »királyi város« néven kívűl semmi sem királyi, s nemcsak a vidék városainak, de még minden középszerű kis helységnek is utána teszem.” – olvasható Muhi János Zombor története című monográfiájában.

Nagy küzdelmébe került Zombornak, míg 1802-ben Bács-Bodrog vármegye székvárosa lett. Tulajdonképpen innen számítható a város polgárosodása. A megyeszékhely megkövetelte a hivatalnokok Zomborba telepítését.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Ma, augusztus 23- án az őrszállási Boldogságos Szűz Mária Szent neve katolikus templomban és a regőcei Urunk mennybemenetele templomban is megtartották Szent István ünnepét, a kenyérszentelést. Mindkét helyszínen ft. Egedi Antal plébános misézett, áldotta meg a kenyeret. 

A Dunatáj Egyesülés közös, nyugat-bácskai felszentelt kenyeret osztott szét ajándékdobozkákban az ünnepi szentmiséken jelenlevők körében ezen a két településen is. Mindez jelképezi a nemzeti egységet és a nyugat-bácskai közösségi összetart(oz)ást is egyben.

A közösségi ünnepi alkalmak után megvendégelés zajlott. 

Az őrszállási római katolikus templom ( Ft. Egedi Antal felvétele)

Drobina Mónika fotói a regőcei templomban készültek… 

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

,,A kilenc éve állított apatini Szent István-szoborra büszkék a nyugat-bácskai magyarok.”