BÁCSGYULAFALVI és NEMESMILITICSI sikerek az Aranyciterán

Huszonötödik alkalommal szervezték meg Szenttamáson az Aranycitera vetélkedőt, vajdasági általános iskolások és középiskolások részére. A vírushelyzetre  való tekintettel idén online tartották meg a citerások versenyét. A bácsgyulafalvi Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület és a nemesmiliticsi Németh László Magyar Művelődési Egyesület citerás csoportjai, szólistái, illetve kettősei kiemelkedő eredményt értek el a vetélkedőn.

MŰSOR:

Az alsós szólisták és kettősök versenyében nem volt jelentkező.

ALSÓS KISEGYÜTTESEK

  1. Kicsik citeraegyüttes

Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület

Bácsgyulafalva

Zenei összeállítás: Délalföldi, Telecska környéki dalok

Felkészítő tanár: Sörfőző Andor

Égető Éva fotója

  1. Töpörtyű citerazenekar

Németh László Magyar Művelődési Egyesület

Nemesmilitics

Zenei összeállítás: cinegés, Dunántúli dalok

Felkészítő tanár: Báló József

Litvai Karolina fotója

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kategória: Egyéb | BÁCSGYULAFALVI és NEMESMILITICSI sikerek az Aranyciterán bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Megújult közösségi, sport- tér- KUPUSZINA- ÖTT

A kupuszinai Önkéntes Tűzoltó Testület négy tekepályával újult meg, köszönhetően a Magyar Nemzeti Tanács támogatásának. Lackó Renátó, a Testület elnöke kifejezte köszönetét, hogy a helyi közösségi élet fontos és népszerű tere megújulhatott. Elmondta még, szintén nagyon jelentős eredmény, hogy a mellékhelységek teljes körű felújítására is sor került.

Az elnök köszönetét fejezte ki a Dunatáj Egyesülésnek is, a fejlesztési program során nyújtott segítségért.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kategória: Egyéb | Megújult közösségi, sport- tér- KUPUSZINA- ÖTT bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Szívből jövő hagyomány- Mézeskalács, Saci Kézműves Műhelyéből

A mézeskalács illat hozzátartozik az otthonok ünnepi hangulatához, a családi együttlétekhez. A bezdáni Kapitány Mátájsz Sarolta míves mézeskalácsai csakhogy meg nem szólalnak, a nemzeti, népi motívumok eszközeivel ,,beszédesen” tanúskodnak hagyománytiszteletről, odaadásról, lélekről, amelyet bele lehet vinni egy-egy mézes-remekbe. A népi játszóházi foglalkozás vezető és MIRK- nívódíjas kézműves elmondása szerint a szakértelemmel és alapossággal készített mézeskalács visszahat készítőjére is, a tészta ,,meghálálja” a gondoskodást, igazi szívből jövő ajándék lehet, az ünnepek dísze és minden, amit csak a felkérő, a megrendelő elképzel. Szakmai hazatalálásról, a saját stílus kialakításáról, a kézművességben lelhető sokrétűségről, a vásárokon és az online- térben való jelenlétről beszélgettünk Kapitány Mátájsz Saroltával:

Hogyan jutottál el a mézeskalács készítés ilyen nívós szintjére, mi ennek a ,,szerelemnek” a története?

-Gyerekkoromban a mézeskalács nem volt része a karácsonyi ünnepkörnek. Csodálatosak voltak azok a karácsonyok, de mézeskalács nélkül teltek. Az első igazán meghatározó élmény 1991- ben ért, amikor baráti látogatásra mentünk a párommal és ott csodálatos látvány tárult elénk: egy hatalmas karácsonyfa, tele mézeskaláccsal, pattogatott kukorica füzérekkel. Mindez rám óriási hatással volt és akkor kaptam az első mézeskalács receptemet. A bennünket vendégül látó család nagymamája, aki a Bükkben él, ő menekítette át elődeitől ezt a kincset érő receptet. Ettől kezdve, már az első karácsonyunkon, igaz nem a karácsonyfánkra, de az ünnepi asztalra a saját készítésű mézeskalács került. Akkoriban már házasságban éltünk a férjemmel, majd jöttek a gyerekek és onnantól folyamatosan, minden karácsonykor megjelent nálunk a mézeskalács az egész család nagy örömére.

Nálunk a mézeskalács illata nemcsak szentestén és karácsony napján lengi be a lakást, hanem sokkal korábban is, mert eleinte a családnak, a gyerekeknek készítettem mézeskalácsot és akkor korábban hozzá kellett már kezdeni a sütéshez, hogy időben elkészüljön, fogyasztható legyen.

A tevékenység kiterjesztése a külvilág felé 2008- ban alapozódott meg, amikor lehetőségem adódott arra, hogy elvégezzem a budapesti Hagyományok Háza népi játszóházi foglalkozás vezetői tanfolyamát. Ennek keretein belül megismerkedtünk a nevezetes napokkal, azok köré szerveződő népszokásokkal, a gyerekekkel való foglalkozással és minden népi kézművességgel, amelyet, mint játszóház vezető vissza tudunk tanítani a fiatal és a felnőtt generációk tagjainak is. Tehát fűztünk gyöngyöt, marokedényeket csináltunk agyagból, kosarat fontunk, csuhéból és szalmából készítettünk mindenfélét. Gyerekekkel, gyerekeknek játékokat, kezdve a legegyszerűbb gyerekhangszerrel, például a liba gégéjéből különböző gyerekcsörgőt készítettünk, a természet ajándékaiból, meggymagból, dióból, mogyoróból, mindenből, amiből gyerekeknek játékszereket lehet készíteni. Mézeskalácsot is sütöttünk, díszítettünk tojást is viasszal, bőrdíszeket, ékszereket készítettünk, nemezeltünk, tehát tulajdonképpen csináltunk mindenfélét, ami a belefér a magyar népi hagyományok tárgykörébe. Kiváló tanáraink voltak és ott érzetem először, hogy hazaértem. Már ’91- ben is a népművészet felé kacsintgattam, sőt a tojásviaszolást huszonöt éves korom óta művelem. Ezen a tanfolyamon éreztem meg először, hogy otthon vagyok sok olyan ember között, aki ugyanazt szereti, ugyanazt csinálja, ugyanazt tartja értéknek, amit jómagam. Erről a tanfolyamról úgy engedtek bennünket utunkra, hogy a megtanultak köteleznek bennünket arra, hogy bármihez nyúlunk, bármivel is foglalkozunk, azt a hagyomány átadásának fontossága tükrében tegyük és bármit is teszünk, az a hagyományos díszítés technikáját kövesse és tulajdonképpen ezek most vissza is köszönnek a munkáimból. A mézeskalácsot is a régi, népi, nemzeti motívumokkal díszítem. Ez az én sajátom, ez jön szívből, belülről. Mind, akik így műveljük a mézeskalács készítést, segítségül hívjuk a népi hímzéseket, a korondi kerámiadíszt és egyéb más területeken használt mintázatokat is.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kategória: Egyéb | Szívből jövő hagyomány- Mézeskalács, Saci Kézműves Műhelyéből bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Otthon és biztonság Csonoplyán- Pethő Annuska, Csonoplya- Házvásárlás- Jó Reggelt Vajdaság

A koronavírus járványhelyzet a csonoplyai Pethő Annuska és családja életkörülményeire is kedvezőtlenül hatott. A kétgyermekes, egyedülálló anya számára azonban nagy biztonságot jelent, hogy saját házban élhetnek, ahogyan ő fogalmazott, hogy ,,tető van a fejük felett”. A Prosperitati Alapítvány házvásárlási pályázatának köszönhetően a család tavaly novemberben költözhetett be új otthonába. A házvásárlás körülményeiről, a mindennapok kihívásairól Annuskával beszélgettünk:

  • Milyen okból pályáztak a házvásárlásra, illetve könnyen találtak rá a megfelelő épületre?

-Tősgyökeres csonoplyai vagyok, a házasságom ideje alatt Nemesmiliticsen éltünk, majd elváltam. Házbérben laktam a két gyerekkel és úgy gondoltam, jó volna végre egy saját tető a fejünk fölé. Hallottunk a Prosperitati házvásárlási pályázatáról és úgy határoztunk, megpróbáljuk.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kategória: Egyéb | Otthon és biztonság Csonoplyán- Pethő Annuska, Csonoplya- Házvásárlás- Jó Reggelt Vajdaság bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva