A zombori Orsovai Endre zongoraművész pályafutását elismerés és csodálatteli figyelemmel kísérjük gyerekkora óta. A zenei zseni előbb elvégezte a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumot, majd nemrégiben diplomázott a budapesti Zeneakadémián. Mindeközben számos hazai és magyarországi versenyen, sőt rangos európai mesterkurzuson vett részt, sikerrel, díjazottként. Legutóbb Nagyszebenben járt, az erdélyi származású Chopin-tanítványról, Carl Filtschről elnevezett nemzetközi versenyen, ahonnan harmadik helyezéssel tért haza. A zene nemzetközi nyelvén való szólásról, az interpretálás természetéről, példaképekről, egy a világhír felé tartó pálya keménynek tetsző mérföldköveiről beszélgettünk otthon, Zomborban, ahol az ifjú művész most jól megérdemelt nyári pihenőjét tartja, némi elmaradhatatlan gyakorlással fűszerezve.
Mi volt a menete a rangos erdélyi versenynek és milyen élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodtál általa?
– A Thalia Filharmónián rendezték meg a versenyt. Huszonketten jelentkeztek, a második fordulóba heten jutottunk be, onnan pedig hárman a fináléba. Zenekari döntő volt, ez is emeli a verseny súlyát. Végül harmadik helyet sikerült elérnem. A zenekarral való játék hatalmas élmény volt. Most játszottam először zenekarral. Nagyon tanulságos volt. Rájöttem pár dologra, így például arra, hogy mit is jelent igazából a tempó-érzet, valamint olyan apróságokra is, hogy például egy zenekar mellett sohasem lehetek elég sok dinamikában. Egy harsonát elég nehéz lezongorázni.
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →
