Közösség és hit – A bácsgyulafalvi Magyarok Nagyasszonya-templom homlokzatfelújításának ünnepsége/Magyar Szó

Szombaton délelőtt, a harangszó elcsendesedését követően vette kezdetét a bácsgyulafalvi Magyarok Nagyasszonya-templom homlokzatfelújításának ünnepsége. A felújítási munkálatok befejeződtek, és a megújult templomot ünnepélyes keretek között felszentelték.

Az esemény első mozzanata a templom felszentelése volt, amelyet szentmise követett. 

A szertartáson a helyi hívek mellett számos vendég és közéleti személyiség is jelen volt, köztük dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) Végrehajtó Bizottságának elnöke, Kanizsai Tamás, Zombor város tanácsának tagja, Janković Silard, Zombor város segédpolgármestere, valamint Pásztor Árpád atya.

A szentmisét követően Hajdú László plébános köszöntötte a résztvevőket, majd hangsúlyozta, hogy a templom felújítása példaértékű összefogás eredménye. Köszönetet mondott Magyarország Kormányának, a Magyar Nemzeti Tanácsnak, a Vajdasági Magyar Szövetségnek és Zombor városának, amelyek jelentős támogatást nyújtottak a munkálatok megvalósításához.

Dr. Pásztor Bálint kiemelte: ahol összetartás és közös munka van, ott jövő is van. Mint mondta, a megújult templom méltó körülményeket biztosít a hívek számára, és jól mutatja a közösség erejét. Hozzátette, hogy a felújítás több támogatás és együttműködés eredménye, amelyben Zombor város is jelentős szerepet vállalt. Hangsúlyozta: összefogás és munka nélkül nincs eredmény, és a helyi közösség példát mutatott ebből.

A Magyar Nemzeti Tanács nevében Hugyik Richárd elmondta, hogy a szervezet számára megtiszteltetés volt hozzájárulni a templom felújításához, amelyet a vajdasági magyar közösség lelki és kulturális életében is kiemelkedő jelentőségűnek nevezett. Hangsúlyozta, hogy a MNT kiemelten fontosnak tartja a templomok megújítását, mivel azok a közösségi és lelki egység erősítését szolgálják. 

Hajdú László külön méltatta a helyi nyugdíjasokat is, akik a legnagyobb mértékben vállalnak részt az egyház segítésében. Elhangzott, hogy nagy gondoskodással, szeretettel és kitartó munkával járulnak hozzá a közösség életéhez.

Az ünnepség kulturális műsorral folytatódott: a Petőfi Sándor Kulturális Egyesület citeracsoportja ünnepi előadással tette még emlékezetesebbé az eseményt.

ZKA/Magyar Szó

KÉPGALÉRIA: https://www.magyarszo.rs/galleria/a.354632/A-bacsgyulafalvi-Magyarok-Nagyasszonya-templom-homlokzatfelujitasi-unnepsege
 

 

Kategória: Egyéb | Közösség és hit – A bácsgyulafalvi Magyarok Nagyasszonya-templom homlokzatfelújításának ünnepsége/Magyar Szó bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Emese, J. K. és az Apátlanok – Kalandozás Sándor Zoltán prózavilágában/Magyar Szó

A magyar széppróza ünnepe alkalmából a bezdáni színházban irodalmi estet tartottak Emese, J. K. és az Apátlanok – Kalandozás Sándor Zoltán prózavilágában címmel.
A szerzővel dr. Beke Ottó beszélgetett, az est moderátora Móger Tímea volt. A program keretében kiállítás nyílt Józsa Renáta helybeli festő alkotásaiból.
A szerző a bezdáni prózaestről, valamint a könyvek és az olvasók találkozásának jelentőségéről is szót ejtett.


– A program a Magyar Írószövetség magyar széppróza napi rendezvénysorozatának keretében valósult meg. Számomra mindig egy kicsit ünnep, amikor találkozhatok az olvasókkal. A legutóbbi könyvem, az Apátlanok című novelláskötet kapcsán több helyen is megfordultam Vajdaság-szerte. Magyarországon és Erdélyben is voltak fellépéseim, és ezek a találkozások mindig visszajelzést adnak arról, mire figyelnek fel az olvasók, mi érdekli őket leginkább egy író műveiben. Fontos a kritika, lényeges, hogy mit mond a szakma, de ugyanennyire fontos az is, hogy mit mond az olvasó a terepen. Ennek legjobb módja az ilyen személyes találkozás.
Nagyon örülök, hogy az Apátlanok című kötetet most Bezdánban, illetve Nyugat-Bácskában is bemutathattam, hiszen ezen a tájon ezzel a legújabb könyvvel eddig még nem jártam – fogalmazott Sándor Zoltán, aki könyveinek témáiról és stílusjegyeiről is beszélt.
– Azt mondanám, hogy kezdettől fogva történeteket mesélek, csak mindig másképpen. Érdekes, hogy ezek a történetek korábban mind harmadik személyben íródtak. Az Apátlanok esetében azonban megjelenik az egyes szám első személyű elbeszélés. Talán ezért is érzi úgy az olvasó, hogy ezek a történetek kiforrottabbak, hiszen megpróbáltam teljesen ráhangolódni az elbeszélő személyére. Megérzésem szerint ebben a kötetben sikerült ötvözni az eddigi témáimat: az otthon kérdését, a metafizikai felvetéseket, valamint a társadalmi problémákat, például az erkölcs és a jog viszonyát, vagy azt, hogyan hatnak a politikai történések az egyén sorsának alakulására és életére – hallottuk a szerzőtől.
Dr. Beke Ottó irodalmár, egyetemi tanár a következőképpen méltatta Sándor Zoltán szépirodalmi munkásságát és legújabb kötetét:
– Sándor Zoltán a vajdasági magyar irodalom egyik legtermékenyebb szerzője. Kiemelkedő teljesítménye a legutóbbi kötete, az Apátlanok. Különösen fontos hangsúlyozni, hogy műveinek meghatározó jellemvonása a mágikus realizmus. Ennek megfelelően kisprózáiban és más műveiben is a kistelepülések mágikus, rejtélyes alakjait és eseményeit állítja középpontba, ami nagyban hozzájárul prózájának sajátos vajdasági beágyazottságához. Nem véletlen, hogy az Apátlanok komoly szakmai és olvasói elismerésnek, affirmációnak örvend – fogalmazott dr. Beke Ottó.
Az esten elhangzott, hogy Józsa Renáta helybeli festő alkotásainak témavilága és megjelenítésmódja szinte párbeszédet folytat Sándor Zoltán mágikus realista prózájával.

– Nagyon megragadott a szerző által felolvasott prózarészletből a „fa szeretnék lenni” motívum. Számos festményemen szerepel fa, hiszen témáim nagy része a természethez kötődnek. Különösen a fa áll közel hozzám. Két olyan képem is készült, amely akkor született, amikor egy kedves unokatestvérem Németországba költözött, és ez a fa az ő távozását szimbolizálja. Sokféle témával foglalkozom, nem ragadok le egyetlen motívumvilágnál. Különösen szeretem megjeleníteni a kötetlen, misztikus témákat. Fontos számomra a szépség és a harmónia, ezt fedezem fel, ezt élem meg alkotás közben is. Eddig három kiállításom volt Magyarországon, most pedig itthon, Bezdánban is bemutatkozhattam. Ennek nagyon örülök, és remélem, hogy a jövőben tovább bővül a kiállításaim száma. Ahová csak hívnak, szívesen megyek – hallottuk Józsa Renáta bezdáni alkotótól.
Az összművészeti est házigazdája a bezdáni Petőfi Sándor Művelődési Egyesület volt.

TRA/Magyar Szó

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kategória: Egyéb | Emese, J. K. és az Apátlanok – Kalandozás Sándor Zoltán prózavilágában/Magyar Szó bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Jung Károlyra emlékeznek Gomboson

Június 30-án délelőtt fél 11-kor Gomboson Jung Károly neves néprajzkutatóra emlékeznek halálának ötödik évfordulója alkalmából. A megemlékezés keretében a gombosi Helyi Közösség épületénél koszorút helyeznek el az emléktáblánál. A műsorban a gombosi diákok, valamint kishegyesi fiatalok működnek közre.  

Archív felvétel 

Kategória: Egyéb | Jung Károlyra emlékeznek Gomboson bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hozd el a szépprózád! – felolvasva, lerajzolva/Vajdasági RTV

Orsovai Bibianna riportja: 

Kategória: Egyéb | Hozd el a szépprózád! – felolvasva, lerajzolva/Vajdasági RTV bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva