A doroszlói Wilhelm József történelemtanár a szerzője A magyarság XX. századi történelme című tankönyvpótló kiadványnak, amely a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete és a Vajdasági Magyar Tankönyvtanács gondozásában jelent meg nemrégiben. A tényszerűségre törekvő és a történéseket több szemszögből is megvilágító kiadvány szerzőjét kérdeztük a részletekről:
Milyen célzattal publikáltátok, illetve hogyan zajlott a szerzői, illetve szerkesztői munkafolyamat?
-A tankönyvpótló kiadvány megírására Nagy Margit, a VMPE tiszteletbeli elnöke kért fel, hiszen a most használatos, hivatalos tankönyvekben eddig kimaradt a magyar történelem feldolgozása. A könyv a 20. századi Magyarország és a határokon túli magyarság történetét öleli föl igen sűrített formában. Célja, hogy dióhéjban bemutassa történelmünk utóbbi száz évét a történettudomány eddigi eredményei alapján, minél tényszerűbben. Mivel ez a tankönyv az általános iskolás korosztálynak íródott elsősorban, igyekeztem az egyszerűségre, az érthetőségre, az olvasmányosságra törekedni, egyfajta történelmi olvasókönyvet összeállítani. Ezzel azt szeretném elérni, hogy a fiatalok átlássák a 20. század magyar történelmének főbb folyamatait, hogy ezeket megismerve, később önállóan kutakodhassanak múltunk érdekfeszítő fordulatai és a mindennapok szürke eseményei között. Mivel a közelmúlt – igen különböző megítélésű – történeteit dolgoztam fel, próbáltam a más-más hangvételű nézeteket is beemelni. A szerkesztő, Nagy Margit egyedül egy bácskai szerb gyerek II. világháborús magyarországi meghurcoltatását hagyta ki. Helyette Wass Albert: Üzenet haza c. verse került bele a könyvbe, és néhány kiegészítő kép. A borító külső és belső oldalai Nagy Margit és Koliger Endre elképzelései alapján születtek, amit én elfogadtam.
A kötet tartalmaz naplójegyzeteket, a túlélők által megfogalmazott visszaemlékezéseket, sőt a diákjaid által készített kutatásanyagot is beemeltél a ,,krónikába”. Leltél esetleg számodra is újnak ható információkra a szerzői munkafolyamat során, illetve van- e különösen kedvelt korszakod, témád a könyvben tárgyaltak közül?
-Ez a tankönyv igen sokszínű, hiszen forrásanyagok, újságcikkek, irodalmi művek részletei tarkítják a tömbszöveget. Minden nép történelme apró mozaikokból épül egységes egésszé. Ugyanazt az eseményt másként látja és érzi egy-egy ember, attól függően, hogy milyen vallási, nemzeti, politikai nézeteket vall, vagy, hogy milyen társadalmi környezetben nőtt fel, milyen képzettséggel, információkkal rendelkezik. A tankönyvbe beválogatott forrásanyagokkal, visszaemlékezésekkel, naplórészletekkel, irodalmi anyagokkal és újságcikkekkel ezt az értelmezési sokszínűséget szerettem volna bemutatni, hiszen a történelemben sokszor alakul úgy, hogy, az, ami az egyiknek öröm, az a másiknak fájdalom. Bár a történelmet a „győztesek” írják, igyekeztem úgy összeállítani e tankönyvet, hogy másfajta hangok, vélekedések, élmények is előkerüljenek. A könyv írása közben a trianoni béke egy újfajta értelmezésére bukkantam. Persze ez nem került bele a tankönyvbe, de számomra igen érdekes volt szembesülni az új tényekkel. Amiben ez a könyv eltér a többitől az az, hogy nem az I. világháború utáni időszakkal kezdtem el a magyarság 20. századi történelmét bemutatni, hanem a millenáris ünnepségekig vezettem vissza népünk történetét.
,,Üzenem a háznak, mely fölnevelt: a fundamentum Istentől való és Istentől való az akarat, mely újraépíti a falakat”
Ez a Wass Albert idézet szerepel a kötet fedőlapján, mintegy jelmondatként. Jól sejtem, a könyvben markáns szerep jut a magyar nemzet sorsát erősen meghatározó keresztény vallási és/vagy népi kultúrának is?
