Az összetartozás egyik fontos láncszeme az egyházközség, a másik pedig a József Attila nevét viselő művelődési egyesület, amelynek 1948-ban alakult, tágas és többfunkciós épülete 1950-ben épült. Az egyesület tevékenysége a falu csaknem minden tagját érinti. Az elmúlt évtizedek folyamán számos fontos hagyományt honosítottak meg. Közöttük külön kultusza volt a báloknak (szüreti bál, kokárdabál, aratóbál…), a néptáncnak, az amatőr színjátszásnak…
A telefonos időpont-egyeztetést követően Surján Csaba, a József Attila Művelődési Egyesület első embere körülvezet a szervezet székházában, majd a klubhelyiségben ültünk le, ahol elmondta, kiskora óta folyamatosan részt vett a falu kulturális életében.

− Amikor azt mondom, hogy mindenben ott voltam, ezt a szó szoros értelmében kell érteni, hiszen aktív tagja voltam a színjátszó csoportnak, a kórusnak, a tánccsoportnak. 2000-ben lettem tagja a vezetőségnek, 2016 óta vagyok az egyesület elnöke. Bár a tagság többsége szétszóródott, az itthon maradottak mindannyian büszkék a nagy múltú egyesületre. A legaktívabb az asszony- és a férfikórus, az általános iskolásokból és középiskolásokból álló irodalmi szakcsoport, továbbá a színjátszó csoport. A közelmúlt eseményei közül kiemelném a színjátszók tevékenységét, ugyanis 2019-ben Francia Gyólai Klára rendezésében színpadra állították az Indul a bakterház című vígjátékot, amellyel az Amatőr Színjátszók Találkozóján nagy sikert értek el. Utána jött a koronavírus, és minden leállt, idénre viszont a csoport egy újabb színdarabot ígért, amihez minden támogatást megkapnak tőlünk. Az asszonykórus több mint húsz éve, a férfikórusunk pedig tíz éve alakult meg, ez utóbbi jelenleg 12 fős létszámmal működik. Szakál Mónika vezetésével a Búzavirág asszonykórus és a Borvirág férfikórus évente több alkalommal is fellép, ezenkívül e két csoport igyekszik minden Durindón részt venni. Fellépéskor az asszonyok viselete térdig érő bordó vagy zöld szoknya, fehér blúz, gyönggyel díszített fityula, hímzett kötény és szegedi papucs, míg a férfiak fekete nadrágot, fehér inget és fekete mellényt viselnek. Ez a viselet hosszú évtizedek során alakult ki, és olykor kifogásolták egyes versenyeken az etnográfus szakemberek, de a szoknyákat, blúzokat, mellényeket hitelesíti viselőjük hozzájuk való őszinte ragaszkodása. Nagyon odafigyelünk a repertoárra, a katonadalok mellett igyekszünk régi szilágyi dalokat is begyakorolni – mondta Csaba.









