A tudomány napja alkalmából Apatin község önkormányzata elismeréseket adott át a községhez tartozó általános iskolák és középiskolák legeredményesebb diákjainak, a 2022/2023- as tanévre vonatkozóan.
A generáció diákja címet többek között elnyerte a szilágyi Vince László, aki a kupuszinai József Attila Általános Iskola tanulója.
A kupuszinai József Attila Általános Iskolából díjazták továbbá ifj. Csorba Nándor, Lukácsevity Noel, Fridrik Alex, Prislinger Stevan, Molnár Zsolt, Domorád Vince, Fridrik Éva, Molnár Sára, Molnár Lea, Rakić Sofija tanulmányi teljesítményét, beleértve a különböző versenyeredményeket is.
Az apatini Stevan Hristić Zenei Általános Iskola tanulói közül Glumičić Leila (fuvola), Danilo Kiš (harmonika), Molnár Sára (klarinét), Lenka Mudrinić (zongora), Jelena Kuridža és Una Popovič (zongora-duó) részesült elismerésben az országos versenyeken elért dobogós helyezésekért.
A Nyárhangoló Fesztivál keretében megszervezett Sárkányhajóversenyen az első helyen a többi csapat által kezdettől rettegett bezdáni Cunami végzett, másodikon a nem kevésbé profi Határmenti Betyárok elnevezésű csapat, míg harmadikon a Magyar Nemzeti Tanács csapata.
Molnár Edvárd felvétele
Forrás: Magyar Szó
Kategória:Egyéb| Bezdáni győzelem a II. Nyárhangoló Fesztivál keretében megszervezett Sárkányhajóversenyen. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Mi, akik nyugat-bácskai kistelepülésen nőttünk fel, szinte beleszülettünk a műkedvelő színjátszás közegébe. Ki (fő)szereplőként vagy rendezőként, ki háttéremberként (súgó, kellékes, díszletes, koreográfus, zenész stb.), illetve a lelkes közönség-közösség tagjaként, a puszta figyelmével és csodálatával, tehetségével tesz hozzá egy-egy produkció létrejöttéhez és/vagy sikeréhez.
A kupuszinai színjátszók már 1950-ben is nagy sikerrel vitték színre Petőfi János vitéz című művét (Archív fotó a kupuszinai kiállítás anyagából)
Mindez az elődök elhivatottságának, kitartásának, szorgalmának köszönhető. A második világégés után sorra alakultak a különböző színjátszó csoportosulások. Mai megfogalmazásban szinte önfejlesztő módon álltak össze, egymást és magukat is erősíteni, a népszínművek, a szórakoztató előadások által ,,építeni” újra a(z) (közösségi) életet maguk körül, a szavak és a (zenés, énekes) játék erejével. Petőfi (üzenete) pedig ott ,,bújt meg” a sorok, a szándékok mögött. Az 1950- es években még csak a legbátrabb társulatok mertek hozzányúlni a János vitéz szövegkönyvéhez. Ez volt az egyetlen, amelyet aztán később is többször színre vittek, Bácskertesen-Kupuszinán és Gomboson is. Más településeken, mint például Doroszlón Petőfi versei úgynevezett ,,belépők” voltak a társas összejövetelek megszervezésére. Az akkori társadalmi rend(szer)ben ugyanis nem volt mindig megengedett a gyülekezés, a tánc, ám ha előtte megszerveztek egy kulturális programot, akkor azt követően mehetett a mulatság is. Érthető, hogy a paraszti hagyományvilág és a kialakulóba lévő új társadalmi rend közötti átmenet, szűk határmezsgyéjén lépegetve előre, a leginkább kivitelezhetőek, kellően diplomatikus választások és különösen kedveltek a népszínművek voltak abban az időben. Az előadások helyszíneként pedig a kocsmaszínpadok szolgáltak: Nagykocsma, Papp kocsma, Becker kocsma, Piros Tulipán kocsma, Bócsa-féle kocsma, hogy csak néhányat említsünk a ,,beszédes” nevek közül.
A doroszlói Gellér Viktória, aki kislányként maga is szerepelt előadásokban, így emlékszik vissza azokra az időkre:
Kategória:Egyéb| PETŐFIRŐL MÁSKÉNT – 200 ÉVE SZÜLETETT PETŐFI SÁNDOR (28.)-„Nem hajszoltak megvalósíthatatlan (szerep)álmokat”- János vitéz és más (népszín)művek a nyugat-bácskai kocsmaszínpadokon-Magyar Szó bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
