Örömre várni
Tudni: biztosan jön!
Nem lábon: csacsiháton
Nem holmi kerekeken
Nem pöfögő motoron
Fel-felsírva gőgicsélve
Segíteni a Világon
Csak úgy gyerekesen
Négy színes gyertyalángon
Teccettünk volna örülni
Szépnek, kerek egésznek!
Nem bűnösen nyüszülni ölni
Nem bedőlni az „észnek”
Szeret, nemszeret, szeret…
Szétbarmolni a glóbuszt
Ölni csókolózás helyett
Istenítni porhüvelyben a húst
Jön, biztosan tudom!
Várjuk térden, tisztán
Mosolyal az arcokon
Istenségben bízván
Szöveg és kép: Pusztai Lajos
