Államalapító Szent István király ünnepe alkalmából Budapesten, a Budavári Palotában átadták a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjakat. E rangos elismerésben részesült az idén 145 éves fennállását ünneplő bezdáni Önkéntes Tűzoltótestület. Horvát Alen elnököt a testület múltjáról, segítő és közösségépítő tevékenységéről is kérdeztük.
Horvát Alen átveszi a díjat Potápi Árpád Jánostól (Fotó: Ótos András)
Az idén jubilál, vagyis húsz évvel ezelőtt alakult meg a nemesmiliticsi Vujevity házaspár, Árpád és Eleonóra családi vállalkozása, a Vujević nevet viselő mészárszék. A legkülönbözőbb húsáru előállítása mellett fő termékük a helyi, földrajzi levédettséggel is rendelkező, immár a világ szinte minden tájára eljutott különlegesség, a lemesi kulen. Vujevityék évente 4 tonnát készítenek belőle. A vállalkozás háza táján hat embert foglalkoztatnak, folyamatosan pályáznak, igyekeznek fejleszteni. Ezenkívül alapító tagjai a Lemesi Kulen Egyesületnek, továbbá a családtól nem idegen a közösségi rendezvények támogatása sem. Ahol és amiben tudnak segítenek, adományoznak hasznos, jótékony célokra. A 21 éve házasságban, sorsközösségben élő Vujevityéknál leginkább a férj dolga a gyártás, a feleség, Eleonóra vezeti a boltot, most is ő nyilatkozott, mesélt a kezdetekről, a fejlődésről, a tervekről.
Vujevity Árpád és Eleonóra kezdettől fogva együtt dolgoznak a családi vállalkozás fejlesztésén (A Vujevity család archívuma)
Mikor és milyen módon alakult a mészárszék, a vállalkozás?
– 2003-ban házasodtunk össze, nem volt állásom, Árpád hentesként dolgozott Csonoplyán, egy húskészítményekkel foglalkozó cégnél. Nemesmiliticsen nem üzemelt hentesüzlet, és úgy mértük fel, hogy piaci rést töltünk ki, ha elkezdünk ilyen jellegű dologgal foglalkozni.
Az összes pénzünket beleöltük, minden szükséges eszközt megvettünk használtan, nagyon kevés tőkéből indultunk neki a dolognak. 2004. július elsején sikerült megnyitni a hentesüzletet. Tehát idén jubilálunk, 20 éve ennek. A legelején éppen csak túléltünk, nem voltak saját termékeink, mindent másoktól vásároltunk. Az is időbe telt, hogy kitapasztaljuk, mi a kelendő áru, próbáltuk szűkíteni, hogy miből is álljon az üzlet.
Feltételezem, mindennek alapja volt a híres-neves lemesi kulen húskészítmény…
– A fentiekben elmesélt módon működtünk, mígnem 2014-ben becsukott a vágóhíd, ahol a férjem dolgozott, akkor kezdtük a kulen készítését, saját termékként, a szabvány szerinti módon. Mindezt a tartományi mezőgazdasági titkárság pályázatán keresztül, amely éppen erre irányult, hogy a kis hentesüzleteket támogatták. Megkaptuk a segítséget, így 2016. augusztus 28-án nyitottuk meg a húskészítmények előállításával foglalkozó kis cégünket. Minden uniós szabványnak megfelelve, pontosan megvan, hol visszük be a húst, hol mehet ki a kész termék stb.
Működtetjük tehát a papírforma szerinti módon: a gazdasági termelőtől, az állattenyésztőktől felvásároljuk a sertéseket, avagy a marhákat, azokat a vágóhídon levágják, mi pedig feldolgozzuk. Saját paprikánk van, amit mi készítünk, és a kulenba csakis ezt tesszük. Valóban, a márka védjeggyel rendelkező helyi, lemesi kulen a fő specialitásunk.
Számos serleg és minősítés tanúskodik róla, hogy Vujevityék kulenja párját ritkítja (A Vujevity család archívuma)
Augusztus 24 és 28 között Nyári Klarinétiskolát tartottak Zomborban, a Kronić Villában.
Kiváló és neves zenészek, zenepedagógusok közreműködésével a gyermekek számára adott volt az egyéni oktatás, a kamarazenei óra, a zongorakísérettel történő próbák, továbbá klarinét kórus próba minden nap, természetes, nyugalmas környezetben. Az utolsó estén nyilvános, közös zárókoncert valósult meg a Magyar Polgári Kaszinóban. A riporter Móger Tímea.
A riport visszahallgatható: https://m.mixcloud.com/szmr/2024-08-30-ny%C3%A1ri-klarin%C3%A9tiskola/?fbclid=IwZXh0bgNhZW0CMTEAAR3JDY-ZOweSfip7652xqvJl85LTQ77ZiXezLamUWPt3RgqKxMEKMGdS5ak_aem_SVSdDaI7hiYpOMSAr-t9pw
Folytatta a sokéves hagyományt az 1999- ben születettek generációja Doroszlón.
Megtartották a 10 éves osztálytalálkozót a Petőfi Sándor Általános Iskolában, egykori tanítónőjük, Král Izabella és osztályfőnökük, Csernai Dénes társaságában.
Forrás: Mókus Adrienn
