,,A doroszlói tájház is csatlakozott a magyarországi Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége által meghirdetett tavaszi kapunyitó rendezvénysorozathoz. Az országhatárokon átnyúló program célja, hogy ráirányítsa a figyelmet népi építészetünk és hagyományos paraszti kultúránk értékeire.”
Orsovai Bibianna riportja:
A Szent György-templom búcsúját tartották Kúlán.
Regécz László fotói:
Jelentős felújításokat eszközöltek a bácsgyulafalvi (telecskai) Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom külső falain. A 127 éves, a helyi magyar közösség alappillérét képező templom épüléséről, szépüléséről, de egyéb egyházi jellegű fejlesztésekről Jankovich Szilárddal, Zombor város nemzeti kisebbségekkel és vallási közösségekkel megbízott tanácsosával beszélgettünk.
Hogyan nézett ki a bácsgyulafalvi folyamat, illetve milyen felújítási munkák zajlottak, fejeződtek be az elmúlt időszakban?
– Ha az elmúlt időszakot vesszük tekintetbe, akkor tulajdonképpen hároméves folyamatról beszélhetünk. A bácsgyulafalvi templom is a Zombor város által finanszírozott egyházközségek közé tartozott. Ez esetben a hátsó, ívelt rész és a sekrestye épületrész volt betervezve. Mindez elkészült, a hozzá tartozó tetőrésszel együtt.
Tavaly a telecskai templom ismét sorra került az egyházi támogatások terén meghatározott hatéves ciklus keretében. Az említett felújítás és a régmúltból a templom beltere, valamint az első része, a torony és a kereszt, mind rendben vannak. Maradt azonban a két igen nagy négyzetmétert kitevő fal, az egyik az északnyugati, a másik a délkeleti. A templomnak ezek a részei tulajdonképpen olyan állapotban voltak, hogy teljes felújításra szorultak. Ám a felkínált forrás, a lehetőség, annyit tett ki, hogy az egyik felújítása megvalósulhatott, a másik egy következő lépés, fázis lehet. A magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztérium alapjából a tetőszerkezet is elkészült három évvel ezelőtt. A szóban forgó fal felújítási munkálatainak kezdete belecsúszott tavaly a késő őszbe. Miután pedig eljutottak addig, hogy a vakolás befejeződött, addigra a további munkálatok belecsúsztak a tél kezdetébe, és azok a hideg, nedves, párás napok nem tették lehetővé sem a helyes száradás útját és idejét, sem azt, hogy a meszelést meg lehessen oldani. Mindezért a munkálatok befejezése eltartott egészen az idén márciusig, amikor a körülmények lehetővé tették ezt, és néhány hete minden elkészült. A polgármester kérésére néhány kollégámmal terepszemlét tartottunk, és tudomásul vettük, hogy rendben megtörtént a felújítás. Várjuk a következő lépés lehetőségét, hogy a megmaradt másik fal rendbehozatalát is megoldjuk.
Mindez mit jelent anyagi források tekintetében?
– A pénzek kiosztása úgy történik, hogy Zombor városnak minden évre van egy keretösszege, amelynek kapcsán nyolc évvel ezelőtt létrejött a vallási vezetőkkel egy megállapodás, miszerint az összeg százalékban van kifejezve a hívők számához képest. Mindez azt jelenti, hogy a pravoszláv egyház kap 60 százalékot, a római katolikus 30 százalékot, valamint 10 százalék az egyebekhez tartozó, amely vallási közösség még esetleg igényt tart támogatásra. Az idén először jelentkezett a zsidó közösség és a muszlim közösség is, eddig erre nem volt példa.
Ez tehát azt jelenti, hogy a katolikus egyházak, vagyis a magyar és a horvát vallási közösségek 2-2 millió dinárt kapnak évente. Az összegeket célzottan kell felhasználni, kizárólag egyházi épületek számára. Ez az összeg ebben a kivételes esetben nem tudta kielégíteni azt a célt, amit ez a bácsgyulafalvi nagy felújítás igényelt. Egyik kivitelező túlméretezte ajánlatát, akkor kerestünk egy másikat, aki már mérsékeltebben tudta ezt megoldani, de még mindig nem fért volna bele a kétmillió dinárba. Így a Magyar Nemzeti Tanács felajánlotta, hogy a szükséges különbözetet hozzáadja, kipótolja a Zombor város által biztosított összeget. Így, 2,8 millió dinárral meg lett oldva a munka.
Nagy tapasztalattal rendelkezik ebben a témakörben, több mandátumban is vallásügyi tanácsosként tevékenykedve. Miként látja az egyházi épületek helyzetét, állapotát a zombori önkormányzatot érintően?
– Azt hiszem, hogy nyugodtan leszögezhetjük, dicséretes Zombor város hozzáállása. Lekövettem az elmúlt kilenc évben az összes horvát vagy magyar egyházközösségben, így Béregen, Doroszlón, Bácsgyulafalván, de például a Regőcén is folyó munkálatot. Csonoplyát azért ugrom át, mert az ottani, és ugyanígy a bezdáni templom nem igényelt olyan nagy befektetést. Ott inkább átengedtük a lehetőséget egyéb, más jellegű felújításoknak, legyen az padlófűtés vagy technikai eszközök beszerzése, sekrestyefelújítás stb.
A szóban forgó templomépület-felújítások sorába tartozik még egy kiskápolna a zombori kis, katolikus temetőben, valamint részben és idén újra a zombori Szent Rókus temető temploma, részben a Szent István-templom. Tehát Zombor város és a hozzá tartozó települések valamennyi, a katolikus egyház által vezetett és fenntartott épületének felújítását finanszírozta a város. Ugyanez vonatkozik a pravoszláv egyházra is, amelynek esetében nemcsak javítások vagy karbantartások mentek végbe, hanem új templomok is épültek. Ezek közül az egyik a kerényi (klaljićevói), ahol ugyan még a külső vakolás lemaradt, de a harangtorony és a belső egység teljesen kész. A bezdáni pravoszláv templom építési munkálatai kissé elhúzódnak, de igyekszünk folyamatában orvosolni a felmerülő problémákat, akadályokat. Így még a zombori evangélikus kistemplom felújítása is megoldódott, amely épület ugyan nincs használatban, de a látvány, a városkép miatt annak az állapota is lényeges. Egyszóval Zombor város igen nagy gondot fordított az egyházi épületek karbantartására.
Május 12-én, hétfőn 19 órától a zombori Laza Kostić Kultúrközpont nagytermében a Csillagnak született! című zenés színdarab tekinthető meg a Bajai fiatalok Színháza előadásában.
A zenés előadás – egy musical Barbra Streisand életéről és dalairól, magyar nyelven, szerb nyelvű librettóval, a Ravangrad MultiKulti Sétány, MultiKulti 2025 nevű program részeként.
A Csillagnak született! produkció a díva ragyogó pályafutásának legfontosabb pillanatait emeli ki, tisztelegve az 1942-ben New Yorkban született Barbra életműve előtt.
Az egyfelvonásos előadás időtartama 95 perc.
Jegyek kedden és szerdán 10 és 13 óra között csütörtökön, pénteken és szombaton 15 órától 20 óráig válthatók a Kultúrközpont pénztárában.
A Laza Kostić Kultúrközpont ezzel a programmal kezdi meg a Kulturális Sokszínűség Párbeszéddel és Fejlődésért világnapja idei megünneplését, hozzájárulva Zombor város valamennyi népének és nemzetiségének jobb és színvonalas együttéléséhez.
Az eseménysorozat 13- án folytatódik, 17 órától a tartomány kézműves alkotóinak vásárával, 18 órától a zombori önkormányzathoz tartozó települések kultúregyesületeinek felvonulásával, 19 órától pedig művelődési műsorral a Megyeház előtti téren.
A programok ingyenesek, a szervezők mindenkit szeretettel hívnak és várnak.
