Kupuszinai, doroszlói, zombori, bezdáni, csonoplyai gyerekek, fiatalok és pedagógusok tartottak a kárpátaljai túrát a HATÁRTALANUL nevű projekt keretében. Banda Irén, a kupuszinai József Attila Általános Iskola pszichológusa rendhagyó élménybeszámolót küldött, amelyben a NAGYDOBRONYI ÁRVAHÁZ támogatására biztatja közösségünket. Olvasóink segítő szándékában bízva közöljük a levelet az alábbiakban:
Kedves Mindenki!
Minap érkeztem haza Kárpátaljáról. A magyar öntudatot gazdagító és növelő programnak terveztük a teljes utat. Minden, ami magyar vagy a magyarsággal kapcsolatos, az fenn volt a listán – Ungvár, Munkács, Vereckei-hágó…
Mindenkit vár Munkács vára:
Mindebből számomra a szálláshelyi élmények voltak leginkább maradandók. Őszintén bevallom, hogy kicsit tartottam a körülményektől. A rögtönzött szülőin, mondtam is a kedves szülőknek, hogy készítsék fel a skacokat a pottyantós klotyóra, na meg a lavórban fürdésre – minden esetre.
NAGYDOBRONY.
Kicsiny település, néhány kilométerre Csaptól, a határátkelőtől. Óriási szegénység. Gazdátlan házak. Műveletlen szántóföldek. Járhatatlan utak. Idős lakosság, fültől – fülig mosollyal integetnek az ismeretlen autóbuszban utazó lurkóknak…
A falu végén egyik kapu számunkra volt tárva nyitva. Keskeny ösvény. Alig tudott bekanyarodni buszunk. És akkor láss csodát! ÁRVAHÁZ!
