NAPI SZÉP- Visszanéző – Loboda Erzsébet Mária Teréz nővér 60 éves szerzetesi szolgálata/ Szabadkai Magyar Rádió

A jégverés ellen való fogadalmi ünnepen, Sarlós Boldogasszony napján a gombosi Szent László király templomban a szentmisét Msgr. Fazekas Ferenc, a Szabadkai Egyházmegye püspöke celebrálta. Ebben a szentmisében hálát adtak Loboda Erzsébet Mária Teréz nővér 60 éves szerzetesi szolgálatáért is.

A vallási küldetésének ellátásában hosszú évtizedeken át helytálló szerzetes nővérrel  Móger Tímea beszélgetett:

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kategória: Egyéb | NAPI SZÉP- Visszanéző – Loboda Erzsébet Mária Teréz nővér 60 éves szerzetesi szolgálata/ Szabadkai Magyar Rádió bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

HAMAROSAN KUPUSZINÁN…!

Kategória: Egyéb | HAMAROSAN KUPUSZINÁN…! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Pusztulásra ítélt sertések Gomboson – megsemmisítik az állományt az afrikai sertéspestis megjelenése miatt/Magyar Szó

A múlt héten azonosított afrikai sertéspestisvírus megjelenése után a köztársasági Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztérium Állategészségügyi Igazgatósága hétfőn elrendelte a Gombos területén tartott valamennyi sertés elpusztítását. A döntés megelőző jellegű, célja az afrikai sertéspestis további terjedésének megakadályozása – fogalmaznak a közleményben. Felhívták a gombosiak figyelmét arra is, hogy működjenek együtt az állategészségügyi felügyelőség alkalmazottjaival az intézkedések hatékony és biztonságos végrehajtása érdekében.

A szakirodalom szerint a fertőzött állatokon a betegség következtében vöröses-lilás elszíneződések jelenhetnek meg. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a levertség, a bőrön és a belső szerveken jelentkező vérzések, valamint idegrendszeri zavarok is előfordulhatnak. Mivel jelenleg a betegség kezelésére nem létezik hatékony gyógymód, a fertőzött egyedek kiirtása az egyetlen védekezési mód.

Az afrikai sertéspestis már hosszabb ideje jelen van Szerbiában. A kórokozó közvetlen érintkezéssel, fertőzött állatok révén, de közvetetten is terjedhet – például szennyezett takarmánnyal vagy eszközökkel. A betegség különösen veszélyes, mert a vírus a fertőzött állatok húsában sokáig életképes marad, így akár több száz kilométeres távolságra is eljuthat, és újabb gócpontokat hozhat létre.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kategória: Egyéb | Pusztulásra ítélt sertések Gomboson – megsemmisítik az állományt az afrikai sertéspestis megjelenése miatt/Magyar Szó bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Amikor a falu népe útra kelt…/ Hét Nap

Dr. Silling István nyugalmazott egyetemi tanár, néprajzkutató és helytörténész kitartó kutatásainak hála ma már igen részletes képet alkothatunk Nyugat-Bácska és Kupuszina múltjáról. Ezúttal a bácskertesi emlékezet egyik különösen izgalmas fejezetéről beszélgettünk: arról, mi késztette a falubelieket arra, hogy a XX. század elején tömegesen elhagyják szülőföldjüket; hol leltek új otthonra Bácska más vidékein; és miként igyekeztek megőrizni identitásukat, hagyományaikat az idegen környezetben is.

Közismert, hogy Kupuszina olyan település, amely sajátos hagyományvilágával és kulturális örökségével szinte szigetként van jelen vidékünkön. Bevezetésként hogyan jellemezné azokat a viszonyokat és életkörülményeket, amelyek a múlt század elején meghatározták a falu mindennapjait?

— Kupuszina lakossága a XIX. század végére már jócskán megnövekedett. Sok gyerek volt a családokban. A falu határa előbb-utóbb kicsinek bizonyult ahhoz, hogy ilyen sok embert eltartson, viszont a közvetlen közelben nemigen volt lehetőség terjeszkedésre és földvásárlásra: nyugatról a dunai árterület, délről a tehetős, apatini svábok földbirtokai, északról a monostorszegi földek, keletről pedig a zombori nagybirtokok szabtak gátat.

Ez a helyzet idézte elő végül a migrációt?

— Igen, valójában rákényszerültek arra, hogy elköltözzenek a megélhetés reményében. A helyiek jellemzően konyhakertészettel foglalkoztak, így olyan területek után néztek, ahol ezek a növények sikeresen termeszthetők. A falu határában legfőképp egykori árterek, vizenyős talajok voltak, ez felelt meg legjobban a zöldségek termesztésére — ilyen földeket kerestek a kitelepülők is.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kategória: Egyéb | Amikor a falu népe útra kelt…/ Hét Nap bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva