Csitulni szelíden
Alszik itt Valaki új világot álmodva
Egy apróság szoptatástól fáradtan szuszog
Édesanyja fektette jobb híján jászolba
Álmában nyögdécsel, olykor mosolyog
Friss szalmaágyát nem nyomja evilág gondja
Istállóban alszik bamba barmok között
Melegszik a leheletben Anyának édes porontya
Álmában különös kegyelembe öltözött
Csillag mutat utat: Arra lakik az örökös Fény!
Égrenézők jönnek betegen, sántán, botladozva
Lelki hajlékot keresnek: Tán beteljesül a remény…
Anyja félti picinyét. Csitt! Gyengécske még aludna
Bölcsek jönnek ajándékkal, ahogy az szokás
Fejük összedugják! Ez lenne az Istenfi?
Ő a várva várt megváltó Király? A Messiás?
A fiam… suttogja Mária. De most menjetek ki…
Elhalkul a beszéd, sustorog a népség, tárul az ige
Ő az. Csak Ő lehet, Istenünk minket is megszeret
Lassan virrad, éhes kisbaba oázva rugdal az égbe
Mohón zajlik az etetés és Mária halkan felnevet…
La
