Kovács Jolánka az idei Herceg János-díjas

A Bordás Győző prózaíró, kritikus, szerkesztő, dr. Silling István nyelvész, író, néprajzkutató, L. Móger Tímea költő, szerkesztő alkotta bírálóbizottság 2024. április 16- án meghozott, többségi döntése alapján a zombori Bielitzky Károly Városi Könyvtár a 2024. évre szóló Herceg János Irodalmi Díjat eddigi életművének jelentősége elismeréséül Kovács Jolánka írónak, szerkesztőnek, műfordítónak, irodalomszervezőnek adományozza.   

Kónya-Kovács Otília

L. Móger Tímea az indoklásban hangsúlyozta a muzslyai írónő elvitathatatlan szakmai érdemeit, amelyek különös jelentőséggel bírnak, ha azt vesszük figyelembe, hogy Kovács Jolánka bánáti kisebbségi létben alkot, sors-, avagy pályatársai, Sziveri, Cs. Simon István,  N. Czirok Ferenc nyomdokain.  

,,Az írónő novellái zömében (Takard ki a kakadut c., Jajistenem c. kötetek) a társadalom peremére szorult, hátrányos helyzetben élő gyerekek és felnőttek megrázó történeteit veti  papírra. Nem csak kivételes beleérző képességről tesz tanúságot, hanem szinte azonosul írásainak hőseivel, akik a szó szoros értelmében, hősök mind, mondhatni született túlélők.

,,A kislány várta, hogy múljon el a tél, olvadjon el a hó, amiben addig annyira szeretett játszani, és legyen végre meleg, hogy anyjának ne kelljen már emlegetnie a hideget, a fagyot, a halottak hasát.”(Jajistenem c. kötet) 

Nincs szó drámaiságról, hanem színtiszta, realisztikus jellem és helyzet ábrázolással találkozunk. Kovács Jolánka, nem ritkán humoros, derűvel átitatott történeteinek szereplői szoros élet-, lélekközösségben vannak az állatvilággal is. Főként a madarak ,,tanítanak”: 

,,Néhány méteren, torkában dobogó szívvel, a kiszabadulás ősi ösztönének lökésétől hajtva, nyílegyenesen szelte a levegőt. Szárnyai maguktól engedelmeskedtek az önkéntelenül kiadott parancsnak, ami testében még világrajövetelekor megfogant, és szunnyadt eddig galambagya pici rejtekében, az alkalomra várva, amikor majd, az életre kelt parancs utasításait pontosan követve, fajához méltó tökéletes szintre fejlesztheti a repülés művészetét.” (Jakab c. novella)

E finom lét-érzékenység nyomán felmerülhet bennünk a Szabó T. Anna-idézet: ,,Ha madarat szeretsz, égbolt légy, ne kalitka.”    

Igaz ez a szellemiség a muzslai írónő gyerekmeséire is. Elmondása szerint  ,,röptető érzés”, ugyanakkor felelősség gyerekeknek írni, hiszen nem mindegy, milyen olvasnivalót adunk az utókor kezébe. Kovács Jolánka mindeddig négy  gyerekkönyvet jegyez (Rétesország meséi c., Rímes mesék c., Gida Ida c., Mosolyfalva meséi c. kötetek)  

Az szintén generációkat átható és azokon átívelő jelentőséggel bír, hogy tankönyvek szerzőjeként, egykori tanárként, könyvtárosként, mindenkori közösségi emberként, a Sziveri János Művészeti Színpad berkeiben (jelenleg elnökként) irodalmi estek, alkotói pályázatok, szervezője, lebonyolítója, kiadványok szerkesztője.  

A csaknem negyven fordításkötete által az örökkévalóságba nyúló szellemi hidat képez a magyar és szerb írók között.  

A számos szakmai díj mellett a magyar közösségek összefogásáért,  kulturális identitásunk gazdagodásáért, a nemzettudat fejlesztéséért Kovács Jolánka tavaly átvehette a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Plakett-elismerését.  

Széles körű pályaíve és sorsvállalása ismeretében nem lehet kétségünk, hogy a Herceg János Irodalmi Díj méltó kitüntettre talál a muzslai írónő személyében.”      

A rangos díj ünnepélyes átadása az ősszel megrendezésre kerülő Dunatáji Herceg János Nap keretében történik majd. 

  

Kategória: Egyéb | A közvetlen link.