Húsz év az identitásmegőrzés jegyében-Hét Nap

A Kuckó Gyermeksarok, Nyugat-Bácska első regionális jellegű civil szervezete húsz éve kiemelkedő szerepet tölt be az identitásmegőrzésben és a térségalapú kapcsolatépítésben.

A szervezet a két évtizede alatt számos élményt nyújtott a térség falvaiban élő gyermekek számára, elkötelezett tevékenységével és folyamatos fejlődésével pedig ma is kulcsszerepe van a kapcsolatépítésben és a generációk közötti együttműködésben. A szervezet múltjáról, jelenéről és jövőjéről Pelt Ilona, a Kuckó-Gyermeksarok egyik alapítója és Móger Tímea, a szervezet elnöke nyilatkozott lapunknak.

A Kuckó ötlete 2003-ban fogalmazódott meg, amikor Doroszlón az iskola-előkészítőben az ötévesekkel betelt a 25-ös óvodai létszám. A szülők nem tudták hova beíratni a három-négy éves gyerekeket. A faluban akkor mintegy 30 ilyen korú gyermek volt, akiknek a szülei szerették volna, ha egy pedagógus foglalkozik a kicsinyekkel — emlékezett vissza Pelt Ilona.  

A civil szervezet 2004. július 27-én lett beiktatva az APR-ben. Átalakítottuk a helyi kultúregyesület öltözőjét, és napközis foglalkozásokat tartottunk heti öt alkalommal, két óvónővel és egy dadával a három és öt év közötti gyermekeknek, akik nem jutottak be az óvodába. Később bővítettük a tevékenységünket, és az alsósoknak kezdtünk színjátszó szakkört szervezni. Elvittük őket Kishegyesre, az óvodások színjátszó találkozójára. Ott merült fel az ötlet, hogy ezt megrendezzük az egész Nyugat-Bácskában, és összehívjuk a térség óvodásait egy színjátszó találkozóra. Meg is csináltuk, majd 2005-től táborokat szerveztünk a felsősök számára. Aztán már jöttek a felnőttek is, akik megkerestek bennünket, látván, hogy képzéseket is kínálunk, hogy szeretnének számítógépes tanfolyamra jelentkezni. Később már a nyugat-bácskai falvakból is érkeztek felkérések, Kupuszináról és Bácsgyulafalváról jelezték, hogy probléma a szerbnyelv-tudás, Bácsban pedig a magyarnyelv-tudás hiánya okozott gondot, ahol sok gyerek vallotta magát magyarnak, de nem tudtak rendesen magyarul. Ekkor jött az ötlet, és nyelvi tábort indítottunk Doroszlón. Nagyszerű táboraink voltak, ahol barátságok alakultak ki, és azóta is fennállnak ezek a kapcsolatok.

A Kuckó nyugat-bácskai szintre nőtte ki magát, és mindig az igények mentén haladt és fejlődött. Amit egy-egy közösség éppen megkívánt, és amire igényt tartott, azt megszervezték — mutatott rá Móger Tímea, aki szintén a kezdetektől részt vett az egyesület munkájában. Mint mondta, a Kuckóban óvónők, pedagógusok tevékenykednek. Bezdánban Sípos Erzsébet és Ibisity Angéla foglalkozik a gyerekekkel, Doroszlón pedig Varga Szabó Szilvia, aki már a kezdetektől tagja a Kuckónak. A Kuckó üzemelteti a Nyugat-Bácska hírportált, Doroszlón a Keresztény Magyar Nyugdíjas-egyesületet, és az Alvég Tekeklub is a Kuckó égisze alatt működik.

— Szokták kérdezni, hogy vagyunk mi itt Nyugat-Bácskában, hiszen nincs sem színház, sem ez, sem az. Erre a válaszom, hogy megteremtjük magunknak mindazt, ami hiányzik. A Kuckóban mindenki elfér, és mindenkit szívesen látunk — tette hozzá Tímea.

Pelt Ilona szerint a szervezet akkor teljesedett ki, amikor nyolc évvel ezelőtt létrejött a Nyugat-Bácska Portál, mely lehetővé tette, hogy a térség tevékenységei Kárpát-medence-szinten is láthatóvá váljanak, így dokumentálva a helyi eseményeket, és bemutatva a térséget a világnak. Az emberek megérezték, hogy itt micsoda közösségi erő van, felismerték a vidék sokszínűségét, legyen szó Kupuszináról, Bezdánról vagy Bácsgyulafalváról.

— Amikor azt láttuk Doroszlón 2007-ben, hogy egyetlenegy baba született a faluban, a következő évben egy sem, és a rákövetkező évben ismét csupán egy, akkor kezdtünk el azon gondolkodni, hogy mi lesz ezekkel a gyerekekkel, amikor egyszer fel fognak nőni. És a többi nyugat-bácskai faluban sem volt jobb a helyzet. Ekkor elkezdtem arról beszélni, hogy ezeknek a gyerekeknek hét-nyolc-tíz év múlva el kell majd menniük a Gyöngyösbokrétára, meg kell jelenniük a sportpályán, ott kell lenniük az iskolában, és bizony a számuk annyi-amennyi. Ezért valamit lépni kell, és csak úgy lehet lépni, ha mi nem azzal foglalkozunk, hogy a gombosi, a doroszlói vagy a kupuszini viselet-e a szebb, és most csak a hagyományőrző településeinkről beszéltem. Ezeknek a gyerekeknek meg kell egymással ismerkedniük ahhoz, hogy velük nyugat-bácskai közösséget tudjunk építeni. Tehát nem falvakban, hanem régióban, illetve térségben gondolkodunk. Kezdetben furán néztek rám emiatt, de határozottan mondtam, az a fő cél, hogy nyugat-bácskai térséget építsünk. Bekapcsolódtak ebbe a bezdániak, a nemesmiliticsiek, a bácsgyulafalviak, és mindenki előbb-utóbb megértette, hogy mi ennek a lényege. A legnagyobb programjai akkor voltak a Kuckónak, amikor összeszedtük ezekből a falvakból az összes gyereket, és például egy alkalommal Luca-napot tartottunk 150 óvodás részvételével. Ekkor érezték a gyerekek azt, hogy milyen sokan vannak, mert egyébként egy-egy faluban csak néhányan vannak egy évfolyamban. A nagy áttörést pedig a Nyugat-Bácska Portál létrehozása hozta, mert ott mutatkozhatott meg Kárpát-medence-szinten, hogy milyen tevékenységek folynak Nyugat-Bácskában.

Minden évben mikuláscsomagot is osztanak, tavaly Kupuszinán az ottani Mikulás-váráshoz csatlakoztak, megszervezték, hogy a szórványok szórványából, Regőcéről, Őrszállásról és Csonoplyáról behozták autóbusszal Kupuszinára a gyerekeket, és ők is kaptak ajándékot a Mikulástól. Ez hatalmas élmény volt nekik — mesélte Tímea. Mint mondta, 2023-ban és 2022-ben Nemesmiliticsen rendezték meg ugyanezt, ahol a Mikulás a csonoplyai, az őrszállási és a regőcei gyerekeknek is hozott ajándékot.

— A Kuckó fő tevékenysége, hogy a gyerekeknek identitásmegőrző élményt adjunk, mert egyre kevesebben vagyunk, és ez tény — összegezte Ilona. — A gondra megoldást kell találni, és a Kuckó az a megoldás, amely lehetőséget ad mindazoknak a gyerekeknek, akiknek a falujukban nem lesz mód arra, hogy magyarul tanuljanak — például Őrszálláson, Regőcén, Csonoplyán —, hogy bármikor, ha igény van rá, legyen egy pedagógus, legyen egy szervezet, mely képzést tud szervezni, mert az identitásmegőrzés kapcsán ez a legfontosabb.

Pelt Ilona megjegyezte, a Zomborban frissen alapított Herczeg János Magyar Művelődési Központnak át kell vennie bizonyos tevékenységeket a Kuckótól, mivel egyre nehezebb hozzájutni a pályázati forrásokhoz. Szorgalmazta, hogy a központ vállalja át az oktatási, anyanyelvápolási és más, a gyerekekkel, valamint az identitással és kultúrával kapcsolatos tevékenységeket, hogy a pedagógusok és a tanárok juttatásait fedezni tudják. Kiemelte, nincs jobb erre, mint az állami költségvetés.

— Mivel mi itt vagyunk adófizető polgárok, fontos, hogy a gyerekek részére visszaforgassuk azt a pénzt, amelyet közösen befizetünk a költségvetésbe, mert ők számunkra a legnagyobb érték.

Móger Tímea azt hangsúlyozta, hogy a Kuckó a generációkat is összeköti, különösen jelentősnek tartva ezt a kis közösségekben, ahol a generációk közötti párbeszéd és együttműködés kulcsfontosságú.

Kartali Róbert, Hét Nap

https://hetnap.rs/cikk/Husz-ev-az-identitasmegorzes-jegyeben-47837.html?fbclid=IwZXh0bgNhZW0CMTEAAR2WDRKHRzt5blQtfba5sK_o4-n-9IUjEsZ4A0v5uoXUaQjexnPOZCSqLbI_aem_ARsjTse6xjU8s1ryiOjYGtieAZtebexlQVbWaY4uCeop4f76L3pOGDhGhCIWbPrpdhZU2KiNwoBLW48jZ0koGGkI

Kategória: Egyéb | A közvetlen link.