BÁCSGYULAFALVA-A Karóünnepre minden knapp lesz- Hét Nap

Bácsgyulafalván megújul a patinás községháza. Öt évtized után felújítják a falut Kerénnyel összekötő utat, melyet egyúttal ki is szélesítenek. Bácsgyulafalvát 1883-ban a Tisza környéki árvizek elől délre települő családok létesítették. A falu alapításának napját a helyiek Karóünnepnek nevezik, melyet minden év októberében tartanak meg. Addigra a 140 éves település központjában lévő épületek homlokzatát is tatarozzák, és ha sikerül, akkor még a gesztenyefák sem hullajtják le idő előtt a leveleiket.

Június elején már javában folytak a munkálatok a telecskai községháza tetőszerkezetén. Egy-két felhőszakadás ugyan lassította a kivitelezésüket, de összességében minden a tervek szerint halad. Az egész szerkezetet újra cserélik, utána pedig a homlokzatot is tatarozni fogják. Az épület belső terének felújítása már tavaly megtörtént — nyilatkozta lapunknak Jankovich Szilárd, Zombor Városi Tanácsának a nemzeti kisebbségekkel és vallási közösségekkel megbízott tagja, bácsgyulafalvi lakos, a VMSZ helyi szervezetének elnöke.

— A bácsgyulafalvi községháza egy olyan különleges épület, amelynek van egy oszlopos terasza, külön kis tetővel, ezzel egy igazi ritkaság, a falu gyöngyszeme. Az idő azonban megtette a magáét, és a tetőszerkezet olyan állapotba került, hogy a renoválása már nem tűrt több halasztást. Állami tulajdonban lévő épületről lévén szó Zombor Városa magára vállalta a felújítását. A belső munkálatok már tavaly megkezdődtek, megtörtént az ajtók és az ablakok cseréje, valamint a belső festés is. Az idén pedig két szakaszban folytatódik az épület tatarozása. A tetőszerkezetet teljesen felújítják: új léceket, szigetelést és cserepeket kap. Ezek a munkálatok már szinte be is fejeződtek. Ezután az önkormányzat participatív, azaz részvételi költségvetéséből, melyet a helyi közösség tanácsának javaslatára a polgárok tudnak megszavazni, folytatódhat a homlokzat felújítása. Miután ezek a munkálatok elkészülnek, akkor mondhatjuk, hogy az egész községházát kívül-belül teljesen felújítottuk.

Mindeközben megérkeztek a munkagépek a falu határába, és hozzáláttak a Bácsgyulafalvát Zomborral összekötő út rendbetételéhez. A mostani utat csaknem fél évszázada építették, az elmúlt ötven évben csupán a kátyúkat foltozták be. Az elmúlt hónapokban ennek az útszakasznak a tarthatatlan állapotáról azok az átutazók is meggyőződhettek, akik a Szabadka és Zombor közti útfelújítás miatt alternatív megoldásként ezt a terelőutat voltak kénytelenek igénybe venni.   

— A Telecskát Kerénnyel összekötő út története valóban történelmi. Ez az út a ’60-as években önerőből lett kikövezve, el lehetett rajta valahogy járni, de nagyon nehézkes volt a közlekedés. Ez az állapot 1976-ig tartott. Viszont a kövezés olyan masszív alapot adott az akkor lerakott aszfaltnak, hogy azóta sem süppedt meg, de az elmúlt negyvenhét évben töredezett, morzsálódott, kilyukadt, és elkopott a széle. Katasztrofális lett az állapota, és az elmúlt tíz évünk arról szólt, mikor kaphatna már Telecska egy rendes utat, mert időközben ez a szakasz elég frekventálttá vált. Ez a legrövidebb út Zombor és Topolya között, ahol fel lehet hajtani az autópályára vagy továbbutazni a Tisza menti településekre vagy Magyarországra. Ez az út eddig csupán 5 méter széles volt, a széle pedig, mivel erősen letöredezett, szinte életveszélyessé vált. Két jármű találkozásakor, főleg, ha az egyik autóbusz vagy tehergépkocsi volt, komolyan oda kellett figyelni, hogyan lehet egymás mellett biztonságosan elhaladni úgy, hogy abból ne legyen baj. A kérések és könyörgések végül nagy nehezen meghallgattattak. Szerencsére az utóbbi időben Zombor, illetve Nyugat-Bácska területén annyi út fel lett újítva, és még lesz is, hogy szinte kellemes meglepetésként ért bennünket, hogy végre ez az út is sorra került. Már meg is érkeztek a gépek és elkezdődtek a munkálatok, melyek során a kerényi elágazástól a bácsgyulafalvi falutábláig húzódó útszakaszt újítják fel. 5-ről 6,2 méterre szélesítik az úttestet, ami jelentős beavatkozást igényel, rengeteg anyagot kell megmozgatni, homokot és köveket kell hozni, az egészet lehengerelni. Ennek azért is örülünk, mert első körben csak arról volt szó, hogy ráhúznak egy új aszfaltréteget a régire, de egy 3 centis aszfaltréteggel nem sokra mentünk volna. Ez a 6,2 méter elfogadható szélesség, így csinálták meg nemrég a Zombor és Nemesmilitics, valamint a Sári és Bajmok közötti útszakaszt is. A munkálatokra 100 napot irányoztak elő, az utat hivatalosan lezárták, ami sokakat kellemetlenül érint, mert Telecskáról bajmoki kerülővel Zomborba utazni vagy Topolyán át Kúlára eljutni nagy kitérővel jár. De valamit valamiért alapon ezt most kénytelenek vagyunk így elfogadni, mert nem lehet a forgalmat jóváhagyni a felújítás alatt lévő szakaszon úgy, hogy dolgoznak a munkagépek.

Az illetékes elmondta, hogy az útfelújítás 360 millió dinárba kerül. A községháza tetőszerkezetének felújítására 2, a homlokzat tatarozására pedig 1,5 millió dinárt folyósít Zombor Városa. Emellett egyéb beruházások is megvalósulnak az idén 140. évét ünneplő településen. 

— Az iskolaigazgató ígéretet tett arra, hogy az idén átfestik az iskola mindkét épületének homlokzatát. Ennél az intézménynél nem szükségeltetik nagyobb beruházás, mert tizenhat évvel ezelőtt újították fel, akkor ablakokat és ajtókat is cseréltek. Várhatóan a posta épülete is megújul, két éve kezdtünk erről tárgyalásokat az akkori igazgatóval, de azóta igazgatócsere történt. Folytattuk a megbeszélést, hogy megszépüljön az épület, mely szintén a falu központjának a része. Jelenleg nagyon elhanyagolt a homlokzata, és sikerült megállapodni, hogy a posta is különítsen el némi összeget arra az épületre, amelyet használ. A központban rendbe lett téve a kultúrotthon, hamarosan a községháza és az iskola következik, de az egészségház homlokzatát is tavaly csinálták meg. Már megkapták az előszámlát is, nem túl nagy összegről van szó, és mondhatom, mire eljön az ősz, addigra a teljes központ rendben lesz.

A vadgesztenyefák meghatározó részei a falu központjának. A behurcolt vadgesztenyelevél-aknázó moly a ’90-es évek végén Európa-szerte elszaporodott, és sajnos Bácsgyulafalvát sem kerülte el. Ezek a molyok súlyosan károsítják a fehér virágú vadgesztenyét, legyengítik a fákat, és intenzív korai levélhullást okoznak. Ha a falu díszének számító fák nem kapnak megfelelő védelmet, akkor már a nyár közepén lehullatják a leveleiket. Jankovich Szilárd, aki végzettségét tekintve agrármérnök, elmondta, az illetékes közvállalattal egyeztetve tavaly megtörtént a kellő védekezés, az idén pedig folytatták a munkát.

— A vadgesztenyefa bioregenerációs képessége annyira nagy, hogy csodálatos módon ennyi év küszködés után is tartja magát. Sajnos volt, amikor a nyár végére már olyanok voltak a fák, mint januárban, lekopaszodtak. Szerencsére eddig tavasszal mindig feléledtek, de ez a végtelenségig nem folytatódhat így. Van egy vegyszer, mellyel kezelni kell a fákat, viszont nem mindegy, hogy mikor. Feromoncsapdák kihelyezésével kell követni, hogy mikor indul el az aknázómoly rajzása. Az idén a fák már kaptak egy rézalapú permetet a gombák ellen, majd amikor megindult a rajzás, az illetékes közvállalat munkásai újra kijöttek, és egy nagy kapacitású permetezővel újra lefújták a fákat az aknázómoly ellen. Ez persze nem zárja ki azt, hogy itt-ott megjelennek majd, hiszen ezek a molyok két-három héten át folyamatosan petéznek, a vegyszer hatása pedig megközelítőleg tíz nap.

Bácsgyulafalva központjában mintegy 80 fehér virágú gesztenyefa van, a temetőnél még néhány. Érdekesség, hogy egyetlenegy rózsaszín virágzatú gesztenyefa akad a faluban, a községháza közelében, és azt nem támadják a kártevők.

Kartali Róbert, Hét Nap

Kategória: Egyéb | A közvetlen link.