,,A Kaszinó minden zombori magyaré” Szlákó Józseffel, a zombori Magyar Polgári Kaszinó új elnökével beszélgettünk- Magyar Szó- Hétvége

A zombori Magyar Polgári Kaszinó 1867-ben került hivatalos bejegyzésbe, és azóta folyamatos a működése a zombori magyarság szolgálatában. Az elmúlt évek során, elsősorban Magyarország kormányának köszönhetően felújított épület a városközpontot körülvevő nagykörút egyik dísze. Az udvarban helyezkedik el a zombori születésű aradi vértanú, Schweidel József 2017-ben felállított szobra. Az épületben közösségi, szórakozási lehetőségekre is alkalmas termek találhatók, műemlékvédő, ifjúsági, kézimunka csoport és dalárda tevékenykedik. A Kaszinó ad otthont a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara által kihelyezett ápoló BSc képzésnek.

A nagy múltú intézmény vezetése november elején tartott tisztújító közgyűlést, amelynek során új vezetőséget választottak. A választmány tagjai lettek: Juhász Raffael, dr. Karcher Erzsébet, Cselenák Kornél, Szlákó József, Szabó Zsolt, Szladek László, Szabó István, Fridrich Zsuzsanna, Dunai Dénes, dr.GoretićVámoser Györgyi, Jankovich Jenő, Kószó Imre, Rezicska Károly, Horváth Keceli Mária, Szekeres Katalin és Galac Ódri Beáta.

A Kaszinó vezetője tizenhét éven keresztül dr. Karcher Erzsébet volt. Az alapszabály értelmében a vezetőség választott új elnököt, Szlákó József zombori vállalkozó személyében. Az ambiciózus vezetővel, aki nem mellesleg két mandátumban volt a Magyar Nemzeti Tanács tagja, a Kaszinó patinás épületében, barátságos irodájában beszélgettünk közösségi szerep- és felelősségvállalásról, munkatervekről, leendő programokról:

Hogyan érintette a megbízatás, illetve milyen kötődések fűzik a Magyar Polgári Kaszinóhoz?
– Talán első osztályos lehettem, amikor első alkalommal jártam itt, a Kaszinóban. Magyar táncokat tanultunk, Kaich tanárnő vezetésével. Egyből elvarázsolt a színpad és minden más is, ami itt fellelhető volt, élmények szintjén. Akkoriban még ezt az épületet a régi, javításra szoruló állapotában ismerhettük. Nemsokára elég aktívan kezdtünk ide járni, és azóta mindez folyamatos, kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyan. Volt időszak, polgárháború, majd építkezések, amikor szünetelni kényszerült a működés, de alapjában véve szakadatlan itt a közösségi tevékenység.

 

Szlákó József

Szlákó József ( Szlákó Angéla fotója)

Ami az elnöki posztot illeti, mindenekelőtt megtiszteltetés számomra, aztán kötelesség és felelősség is. A bizalom, amit a tagságtól kaptam, nagyon jólesett. Sokat gondolkoztam a feladaton, hiszen vállalkozó vagyok, meglehetősen sok a munkám a mindennapokban. Nyolc éven át voltam a Magyar Nemzeti Tanács tagja, most vagyok leköszönőben, a közösségi munkát viszont szeretném folytatni, hasonlóképpen, mint ahogyan azt az MNT berkein belül is végeztem. Elsősorban viszont ez, a vezetői jellegű feladat áll előttem, és szintén jelentős kihívás számomra. A Kaszinó a miénk, minden zombori magyaré. Azt gondolom, elsődleges feladatunk, hogy amink van, azt megőrizzük, új tagokat toborozzunk, fiatalokat hozzunk, vonzunk be a Kaszinóba, akik majd folytatják a munkát és lehetővé teszik a kontinuitást.
Nagy múltú, tradicionális intézményről beszélünk, amelynek léte az egész közösség életminőségét is meghatározza.

 

A hagyományos programok közül egy: halfőző verseny a Kaszinó udvarában

A hagyományos programok közül egy: halfőző verseny a Kaszinó udvarában

Tervezik-e kiterjeszteni a tevékenységet a város határain túlra?
A környező falvakban a magyar közösségek erősek és kitűnő módon szerveződnek. Sokhelyütt komoly kulturális és oktatási munka folyik. Amennyiben a jövőben ezek a falvak, közösségek azt igénylik, hogy legyen egy olyan intézmény, amely közösségi, szervezői segítséget nyújt, és a Kaszinó elnöksége is úgy dönt majd, hogy felvállalható ilyen jellegű tevékenység is, akkor állunk a feladat elébe.

Milyennek látja az MNT-tagságból leköszönve, több éves tapasztalat birtokában a nyugat-bácskai magyar közösségek életét, munkáját, vagyis melyek az erősségek, mik a hiányosságok?
A két mandátum alatt azt vettem észre, hogy a magyar közösségek mindegyikében kialakul egy húzócsoport, húzóerő, amely végzi a munkát. Legyen az bármilyen jellegű rendezvény, ezek az emberek végzik el a feladatokat. Az a tapasztalatom, mindenütt azt mondták el a helyiek, hogy nagy szükség volna még több közösségi emberre, vállalásra. Fiatalításra szintén igény mutatkozna. Ennek feladata talán a legfontosabb: a kevés adott humán erőforrásból megtalálni azokat, a friss erővel és szándékkal rendelkező embereket, akik megújulást és segítséget, könnyítést hoznának a közösségek tagjai számára. Sok időt töltünk a telefonokkal, a számítógépekkel, a szocializálódás viszont hiányzik, a gyerekek mindennapjaiból főképp. Nagy szükség van a művelődési egyesületekre és a közösségi tevékenységet végző civil szervezetekre, az identitásőrzés szempontjából is. Ezek erősítése nagyon fontos.

A Kaszinó alapszabálya szerint az elnök tiszte meghatározni az új elnökség tagjait. Kik ők és milyen feladatok várnak a testületre?
A választmány az elnök mellé a két alelnököt is választott, Rezicska Károly és Szabó István személyében. A kilenctagú elnökség összetételére tettem javaslatot, amelyet a választmány el is fogadott. Ennek értelmében az új elnökség tagjai:Rezicska Károly, Szabó István,Cselenák Kornél, dr. Karcher Erzsébet, Galac Ódri Beáta, Szladek László, Juhász Raffael és Kanizsai Tamás.
Ami a Magyarország Kormánya támogatásával történő építkezéseket, fejlesztéseket illeti, az akkori elnökség maga vitte, bonyolította mindezt. Jómagam az egyetemi oktatást szolgáló eszközök beszerzésében segédkeztem. Mostanra minden kész van, az elkövetkező időszakban a fenntartás, a megtartás jelent majd kihívást. Sokan mondják: megvan az infrastruktúra, tartalommal kell megtölteni. Azt gondolom, erre mindig volt igyekezet és hajlandóság itt, a Kaszinón belül. Megvannak a hagyományos programok és újítások is születtek, illetve tervben vannak. Most, a téli időszakban aktuálisak az adventi, ünnepi események. Az adventi nemzetiségi vásár második éve zajlik, közös szervezésben tartjuk, a német, a horvát, a bunyevác közösségekkel. Mindegyik közösségben megelőzi egy műhelymunka, amely nyitott, és más közösségek tagjai számára is látogatható. Mi idén a Kaszinóban karácsonyi mézeskalácsot készítettünk, a bezdáni kézműves-mester, Kapitány Mátájsz Sarolta segítségével. A közös vásárnak pedig november 26-án a zombori Vladimir Nazor Horvát Művelődési Egyesület nagyterme adott otthont. A Magyar Polgári Kaszinó erre az alkalomra a közösen készített mézeskalácsok mellett a többszörösen díjazott Zombori Rózsák kézimunka csoportunk alkotásait vitte.
Igyekszünk ápolni a nemzetközi kapcsolatokat is, ezen a közös vásáron például a mi közbenjárásunkkal mutatkozott be a Vukovári Magyarok Egyesületének kórusa.

Folyamatosan ügyködünk azon is, hogy eljusson minél több magyar színházi előadás az itteni közönséghez, illetve könyvbemutatóknak, filmbemutatónak, szakmai tréningeknek, képzéseknek adunk helyet és a Mikulás is eljön körünkbe az előttünk álló, ünnepi időszakban. Örvendetes újítás a (V)izgő-mozgó nevű nyári táborunk, amelyet a Kaszinó fiataljai szerveznek meg, bonyolítanak le. Amióta a szálláshelyek is adottak az épületben, azóta nincs akadálya az ilyen jellegű programok megvalósításának sem.

 

Az újonnan megválasztott elnök, Szlákó József a minap fogadta a Vukovári Magyarok Egyesületének küldöttségét

Az újonnan megválasztott elnök, Szlákó József a minap fogadta a Vukovári Magyarok Egyesületének küldöttségét

 

Nem volna teljes a kép, ha nem ejtenénk szót a vállalkozásáról, a zombori Lilás könyvkereskedésről, amely az Ön nevéhez, a családjához fűződik, és fontos helyet foglal el a város életében is.
A Lilás könyvkereskedés immár a 25. évébe lépett. Sok mindenen mentünk keresztül, tanulságos évek vannak mögöttünk. Jelenleg az új fiszkalizációs rendszer kihívásait igyekszünk szerencsésen venni. Hatan vagyunk a cégben, amely tanszereket, tankönyveket, irodai kellékeket és több más terméket árusít, de foglalkozunk termeléssel, nyomtatással is.
Fontos hangsúlyozni, közös, családi vállalkozásról van szó. A nejemmel, Angélával közös munkánk van benne.

Közös az életetekben a zene szeretete is, és ez a téma újfent visszavisz bennünket a Kaszinóhoz. Hogyan is zajlott mindez e falak között régen?
– A feleségemmel több zenés műsorban résztvettünk itt, a Kaszinóban is. Ilyen volt az Ábrahám Pál-est, továbbá egy-két nagyon emlékezetes összeállítás, ilyen a Csodaszarvas címet viselő műsor, amelyet Megyerei József rendezett, és ebben több nyugat-bácskai tehetséges énekes is fellépett. Különböző zenekaraink voltak, Juhász Raffael ösztönzésére álltak össze a zombori zenészek, különböző műfajú együttesekké. Mindkettőnknek, nejemnek és nekem is máig fontos a zene. Gyermekeink szintén örökölték ezt a kötődést. Kisiskolás koruk óta részt vettek a Kaszinó közösségi életében, később tagjai voltak az ifjúsági csoportnak. Szerepeltek az Ötösfogaton és több más elődásban.A lányunk Szegeden, a fiunk Prágában él, és ugyan nem hivatás szintjén, de mindkettejük életében jelen van ma is a muzikalitás. Ami a szabadidős tevékenységeket, így a zenét is illeti, nem jut ezekre sok alkalom, mert jelenleg a közösségi kötelességek, a munka területén tett vállalások töltik be a központi szerepet az életemben, ezekre igyekszem koncentrálni minden erőmmel és tapasztalatommal hallottuk Szlákó Józseftől.

L. Móger Tímea- Magyar Szó- Hétvége

Kategória: Egyéb | A közvetlen link.