Identitásnapló

Január – 12- én a zombori Magyar Polgári Kaszinóban bemutatták Káich Katalin Identitáskeresésben című kötetét, amely vallomás a szülőföldről, színházról és kulturális életünk állapotáról. 

A jelenlévőket Dr. Karcher Erzsébet, a Kaszinó elnöke üdvözölte. Örömét fejezte ki, hogy Zomborban köszönthetik új könyvével, méghozzá a születésnapján dr. Káich Katalint, a város szülöttjét. 

A könyv az Életjel Kiadó gondozásában jelent meg, a fedőlap és az illusztrációk Sagmeister Peity Laura alkotómunkája. A Kiadó vezetője, a könyv szerkesztője Dévavári Beszédes Valéria hangsúlyozta:

,,A kötet elején van egy írás, amely arról szól, hogy miért jó zomborinak lenni és mi minden kell ahhoz, hogy az ember megtalálja az identitását, megtalálja az európaiság. Ez utóbbit említem elsősorban, mert Káich Katalint az európai gondolkodásmód érdekli mindenek előtt és ezen a gondolkodásmódon keresztül jut el az ember Zomborba, majd az egykori Vármegye székhelyből a magyarságához, a magyar kultúrához. Aztán ennek alapján ahhoz, hogyan bízták rá, szervezze meg Szabadkán a magyar nyelvű tanítóképzés egyetemét. Nem egy művelődéstörténészt üdvözlünk itt elsősorban, hanem egy olyan embert, aki az egész életét arra tette fel, hogy a vajdasági magyar kultúrát ápolja és amikor már mindent tudott erről a kultúráról, akkor megszervezte, hogyan kell Vajdaságban a tanítóképzést megvalósítani…Ennek a sokrétű tevékenységnek nyomán ebben a könyvben minden benne van, ami fontos lehet a vajdasági magyarság számára a kulturális élet területén… ”

Hózsa Éva egyetemi tanár, kritikus a könyv felépítésével és üzenetének megfogalmazásával kapcsolatban elmondta:

,,Minden szöveg az identitással kapcsolatos, személyi identitás, nemzeti identitás, kulturális identitás…Ezeket a szerző valamiképpen szétosztja, majd a végén összehozza, összefogja. Ez az identitáskeresés szó, kifejezés egy állandó jelenlétre utal. Tehát arra, hogy folyamatosan meg kell keresnünk a magunk identitását. Valamit lerombolunk, aztán újból felépítjük, ahogy a szerző is átélte valamiképpen születésekor a második világháborút, utána pedig a tíz éves polgárháborút. Tehát, hogy gyakorlatilag újra és újra föl kell építenünk az identitásunkat, nem szólva a mai globalizált világról, a járványokról stb.”

Samu János Vilmos egyetemi docens, irodalomtudós a könyv műfajáról szólva naplónak nevezte az Identitáskeresésben című kötetet:

,,Az az érdekes a Káich Katalin féle identitáskeresésben, hogy igazából nem hisz az identitásban. Nem hisz abban az identitásban, amely csak úgy van. Számára az identitás a keresésben valósul meg. Az identitáspoétika, amelyet Káich vázol, egy dinamikus, mozgásszerű entitás. Nem egy olyan identitás, amit valaha is meg lehet szerezni, abban az értelemben, hogy amikor megszereztem, megnyugodhat a szellemem, mert valamiféle műveltségre tettem szert vagy elköteleztem magam egy eszme mellett, hanem ez egy olyan identitás, amely kíméletlenül szembesít engem saját magammal, a kulturális és magán cselekedeteim etikai súlyával, továbbá mér engem és azt a világot, amelyben ki kell állítanom magam…”

Káich Katalin a számára meghatározó iránymutatásról, példaképekről, Zomborról, a szövegeiben fellelhető tanítói gesztusról egyebek mellett a következőket mondta:

,,A meglévő alap, mindaz, amit Zomborból hoztam, az folyamatosan bővül, tágul. Amíg le nem hunyom a szemem, addig ennek az identitásnak a milyensége (és nem a minősége!) az a mód, ahogyan megnyilvánul nálam ez a kérdéskör, az egy állandó folyamatnak a története  (…) A könyv szövegeiben egészen biztosan fellelhető a tanítói gesztus, hiszen ez a hivatásom, továbbá volt egy fantasztikus tanárom, B. Szabó György. Ő csodálatos ember és tanár volt. Előadásai alatt repültünk, ,,fölemelt” bennünket. Azt kértem a Jóistentől, ha tanár leszek és lesz akár egy diákom, akinek azt jelentem, amit a tanár úr jelentett nekem, akkor már nem éltem hiába…” 

Az est végén a könyvet meg lehetett vásárolni és dedikált is a szerző.

Kategória: Egyéb | A közvetlen link.