Győrfi Sándor- emlékest a zombori Berta Ferenc Zsebszinpadon

img_4463

Az idén váratlanul elhalálozott Győrfi Sándor Magyar Életfa Díjas műkedvelő színészre, rendezőre, művelődésszervezőre, a Vajdasági Magyar Amatőrszínház, valamint a Berta Ferenc Zsebszínház eszmei atyjára, az utóbbi mindenesére emlékeztek pályatársai a Zsebszínház tegnapi, május 17-i rendezvényén a zombori Magyar Polgári Kaszinóban.

Fekete J. József író, a Zsebszínház elnöke, házigazdája emlékezőbeszédében elmondta: ,, A műkedvelő színészet vonzáskörébe Győrfi Sándor ötödikes bezdáni elemistaként került, de amatőr színészi munkáját 1959-től már igazoltan lehet számolni, ekkor részesült ugyanis első elismerésben színészi munkásságáért. A szabadkai Népkörbe 1960-ban került, Szabó István volt a szakmai mentora. A színjátszás mellett Szabadkán végezte az építészeti szakközépiskolát, az építészeti főiskolát és a színészképző főiskolát, majd Budapesten Major Tamás osztályába járt a Színművészeti Főiskolán, amit végül anyagi okokból el kellett hagynia. Ettől fogva műkedvelő színészként, rendezőként, színpadtervezőként, énekesként, versmondóként, művelődésszervezőként dolgozott.

Győrfi Sándor álmodta és alakította meg 1997-ben a Vajdasági Magyar Amatőrszínházat, amely a VMMSZ keretében önálló alegységként működött. A színház két nagy sikerű bemutató és tájolás után (a Szeressük egymást gyilkosok című vígjátékot negyvennél többször adta elő a társulat) a harmadik darabbal pénzhiány és a kellő szakmai odafigyelés, illetve megnemértés hiányában 2000 novemberében abbamaradt a Vajdasági Magyar Amatőrszínház tevékenysége.

Ugyancsak Győrfi Sándor kezdeményezése és vezénylése alapján jött létre 2001-ben a Vajdasági Magyar Amatőrszínház mintájára és feladatvállalásával a nyugat-bácskai Berta Ferenc Zsebszínház, amely azóta is sikeresen működik, tavaly decemberben tartotta meg 200. előadását.

Élettere és lételeme a színpad volt, neve egybeforrt a bácskai magyar műkedvelő színjátszás fogalmával, nemzedékek nevelésével és példamutatása a vállalással azonosult, amikor nem csupán a színpad dolgaival kell törődnie az előadónak és rendezőnek, hanem számtalan külső körülmény egybehangolásával, megteremtésével, összefogásával, hogy a színészek és a darab egyáltalán színpadra kerülhessen.

A színház bűvkörén kívül is tevékeny volt, kézilabdázói sportkarrierét egy térdsérülés törte félbe, de továbbra is rajongott a sportért, emellett halászlé-bírói képesítést szerzett, és megjelenésétől kezdve hetente bejárt a Dunatáj hetilap szerkesztőségébe, mert szerette az újságot és kedvelte az újságírókat, akikkel közösen szervezte a különböző programokat.

Életéből 57 évet áldozott a műkedvelésnek, Bácskának, a magyarságnak.”

(Az emlékezőbeszéd teljes terjedelmében olvasható itt: http://www.magyarszo.com/hu/2951/kultura/139597/Gy%C5%91rfi-S%C3%A1ndor-(1945%E2%80%932016).htm )

img_4460

Az emlékműsort a nagybecskereki Izelle Károly rendezte, Győrfi Klára szerkesztette. Föllépők voltak:

img_4453

a bezdáni Petőfi Sándor Művelődési Egyesület színjátszói

img_4441

a bajmoki Jedinstvo—Egység Művelődési Egyesület táncosai

img_4447

img_4454

a doroszlói Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület képviseletében saját versekkel Wilhelm József és Lennert Móger Tímea

img_4449

img_4452

Kotroba Júlia szabadkai és Samu Imre zombori nótaénekes

img_4438

a nagybecskereki Madách Amatőr Színház operett-színészei

img_4445

img_4456

a Zombori Magyar Polgári Kaszinó énekesei és táncosai

img_4459

Szlákó Angela és József zombori énekesek, Juhász Rafael zenekíséretével

img_4451

a Berta Ferenc Zsebszínház Kisegyüttese

img_4436

 Az estet- amely egyben a Zsebszínház záró rendezvénye volt- a zombori ’76- os képzőművészeti csoport tárlata kísérte.

Kapcsolódó GALÉRIÁNK: http://nyugat-bacska-portal.info/wppg_photogallery/gallery44/

 

 

 

 

 

 

 

 

Kategória: Egyéb | A közvetlen link.