,,Visszaálmodni a harangszót” – Búcsúi koncert- Szilágyi

Szilágyin a Szent István- napi templombúcsúhoz kapcsolódóan évente megtartják a Búcsúi koncert  elnevezésű rendezvényt. Idén erre augusztus 21- én került sor a Szent István király templomban. A koncert keretein belül megtekinthető volt Kővári Tünde festőművész Szülőfalum emlékképei című képkiállítása.

Molnár Tamás, a koncert egyik szervezőjeként a következőket mondta el:

-Az idei Búcsúi koncertet immár harmadik alkalommal tartottuk búcsú szombatján. A műsoron különböző klasszikus és jazz darabok, valamint saját szerzemények és improvizációk hangzottak el. A koncert idei vendégművészei: Rakić Sofija (zongora), Janovics Ilona (klarinét), Rakić Stefan (zongora), Kovács Béla (trombita), Dienes László (basszusgitár) és Koleszár Nándor (dobok) voltak. Fellépők: Rizsányi Réka, Surján Csenge, Havár Maja, Francia Anna, Szakál Zsóka, Francia Henrietta, Mészáros Félix, Ódri Rudolf, Kurta Vendel, Francia Dominik, Francia Teodor, Toldi Krisztián, Bársony Adorján, Surján Csongor és Molnár Tamás. Felkészítő tanárok : Antalovics Éva és Antalovics Zsuzsanna.  Szervező volt Ft. Kurin István, helyi plébános és jómagam- hallottuk Tamástól.

Az ünnepi eseményen jelen volt a szintén helyi születésű De Negri Ibolya, a
Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja is.

Kővári Tünde, szilágyi születésű, Budapesten élő képzőművész örömét fejezte ki, hogy meghívták szülőfalujába és azért is hálás volt, hogy olyan sokan eljöttek az eseményre, kíváncsiak voltak alkotásaira. A tárlatról szóló méltatásban egyebek mellett elhangzott:

,, Kővári Tünde 1970-ben született Zomborban, Szilágyin nőtt fel. A faluban érték az első természet-közeli élmények, amik a későbbiekben meghatározták művészi irányvonalát. Matematikát, informatikát tanult az Újvidéki Egyetemen, de a rajzolás, festés végigkísérte útját. Éveken át járt rajztanárhoz, majd 1996-ban elvégezte a Budapesti Iparművészeti Egyetem Nyári Akadémiáját. Végül tervezőgrafikát tanult egy budapesti művészeti iskolában. A 90-es években részt vett több csoportos kiállításon Vajdaság-szerte (Újvidéken, Zomborban, Apatinban és Temerinben), illetve önálló tárlata volt Szilágyin, Adán, Nagybaracskán és Újvidéken.

2000 óta Budapesten él a családjával. Egy nagy körívvel tért vissza a régi álmához, hogy képeket fessen (…) Festészetében a matematikusi látásmód ötvöződik a természet iránt érzett elhivatottsággal és a színek csodálatával. Mindent rendszerez, mér, körívekbe illeszt, geometriával fűszerez (…) Egyik itt kiállított festmény egy szilágyi naplementét ábrázol, amelyről így ír: „Sokáig terveztem, egy kicsit féltem is tőle, hogy vissza tudom-e majd adni az érzéseket a vásznon, hisz a szülőföld életünk meghatározó helyszíne: bármerre vezet az utunk, bármilyen messzire sodor bennünket tőle a sorsunk, a szívünkben különös helyet foglal el, amíg csak élünk. Álmodjuk a templomtornyát, gondolatban sétálunk a szeretett utcákon, megpihenünk a templomtéren a hatalmas gesztenyefák alatt, vagy beülünk a régi iskolapadba, sétálunk a szikesen a galagonyabokrok között… Még évtizedekkel később, a nagyváros zajában is hallani véljük azt a jellegzetes hangú, összetéveszthetetlen déli harangszót… és tenyerünkben érezzük a szülői ház kilincsének tapintását.”

Az eseményen a belépődíj önkéntes adomány volt, amelynek bevételét a szilágyi Padevala Ifjúsági Szervezet támogatására fordítják.

 

 

S

Stock János fotói

Kategória: Egyéb | A közvetlen link.