A tenni akarás lendületében- Hét Nap-interjú Sutus Áronnal, a VMMSZ elnökével

A Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok szokásos őszi nyitórendezvényét sem kíméli az idei évre bélyeget nyomó járványügyi helyzet. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség mentve a menthetőt mégis számos rendhagyó aktivitást tervez, annál is inkább, hiszen 2020 a nemzeti összetartozás és az erős magyar közösségek éve jegyében telik. Az ünnepi játékok első seregszemléjét 1952-ben tartották meg Palicson, mintegy 50 000 ember előtt, majd ’92-ben élesztették újra a hagyományt. Az eseménysorozat huszonhét esztendeje alatt a cél a hagyományok és a magyarságtudat megőrzése volt, ennek keretében szervezték meg minden ősszel a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozóját, télen a magyar kultúra napjának vajdasági központi ünnepségét, tavasszal az amatőr színjátszók találkozóját, nyáron pedig a legnagyobb délvidéki népzenei és néptáncrendezvényt, a Durindót és a Gyöngyösbokrétát. Az ünnepi játékok huszonnyolcadik éve eltér a megszokottól, viszont a VMMSZ most is az építkezést, a szülőtáj megtartóerejét és lényegiségét megüzenő produkcióknak a széles publikumhoz való eljuttatását, valamint fontos kezdeményezések erősítését segíti.

Fotó: Szalai Attila

Az ősz kapcsán a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok nyitórendezvényéről és az azt követő programsorozatról kellene beszélni, ha nem volna járványhelyzet — emelte ki beszélgetésünk alkalmával Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke. Mint mondta, a nemzeti összetartozás éve jegyében tervezték meg az ünnepi játékok megnyitóját, a magyar kormány és a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával, a Bethlen Gábor Alap közvetítésével és a Szekeres László Alapítvány koordinálásával, a vajdasági programsorozatot azonban újra kellett gondolni.

Miben lesz más az idei év?

— Elmarad a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok palicsi nyitórendezvénye, a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozója, valamint a kisebb programok, hangversenyek, képzőművészeti kiállítások, színjátszó előadások tájolása is. Viszont újragondoltuk a dolgokat, és kidolgoztunk egy színes elképzelést, melyben megjelenik a film, a képzőművészet, az iparművészet, a zene és a tánc is. Az ünnepi játékok nyitórendezvénye helyett egy kisfilm készül, melyben a vajdasági magyarság értékeit mutatjuk be. Ha a képzőművészetet, az iparművészetet és a tájépítészetet nézzük, akkor segíteni fogjuk a tóthfalusi Mini Délvidék továbbfejlesztését, Utasi Jenő atyával és a Szabó Dénes Egyesülettel karöltve. Az adai Vadvirág Hagyományápoló Körrel, a Cécó kamaracsoporttal és a Pendergő zenekarral közösen megvalósítjuk Az életképek a vajdasági Tisza mentéről című táncos előadás televíziós felvételét. Továbbá odaálltunk a Fokos zenekar egy nagyon jó kezdeményezése mellé, így segíteni fogjuk az együttes első, énekelt verseket tartalmazó lemezének kiadását, bízunk benne, hogy novemberig ez is megvalósul.

Milyen lesz a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok megnyitója helyett tervezett film, hol láthatja majd a közönség?

— Amikor Kálló Bélát felkértük a rendezésre, akkor még egy produkcióban gondolkodtunk, melyet a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok megnyitóján terveztünk bemutatni. A helyzet miatt ez nem valósulhat meg, ezért arra jutottunk, hogy váltsunk egy filmre, és menjünk ki forgatni különféle helyszínekre, közösségekhez, alkotó és gondolkodó emberekhez, járjuk be a mi Délvidékünket, a mi Vajdaságunkat. Azt a szülőföldet, amely száz év óta már másként aposztrofálódik számunkra, de azt a szülőföldet, amely a megtartótájunk, és amelynek az értékvilágát érdemes bebarangolni. Mindig vannak olyan csodák, amelyeket még nem ismerünk, és erre próbál rámutatni ez a 30-35 perces kisfilm is. Ez egyrészről dokumentumfilm, másrészről pedig egyfajta ima, egy fohász, és annak a megtestesülése, vizuális lenyomata, ami a vágyainkról és az ittlétünk mindennapjairól is szól. A forgatás a múlt héten indult, a csapat járt Aracson és környékén, továbbá Óbecsén, Hertelendyfalván, Sándoregyházán és az ottani Dunakanyar környékén, de a Nyugat-Bácskát is körüljárta, továbbá azokon a szakrális zarándokhelyeken is volt, ahol a régi idők emberei megálltak egy-egy imát elmondani, fohászkodni. A vidékünket a szikesség, a síkság is jellemzi, így hát ezt a szikes tájat is megidézzük, mindeközben kirajzolódik az egész Délvidék, az egész Vajdaság. November közepén lesz a premier a Pannon Televízióban, és abban bízom, hogy ezáltal is megszülethet egy csoda. Kálló Béla társrendezője a vágás és a posztprodukció során Herczeg Zsolt, a Pannon RTV munkatársa lesz. Sokat számít a Pannon RTV műszaki segítsége, ilyen szempontból egy együttműködés jegyében történik a film alkotása és bemutatása is. A filmet a későbbiekben felajánljuk a magyar közmédiának is, de ha lesz rá lehetőség, akkor egy-egy alkalommal azokban a közösségekben is bemutatjuk, ahol a felvételek készültek. A film természetesen felkerül majd a VMMSZ YouTube-csatornájára is.

 Ezek a pozitív hangvételű filmek és egyéb események erősítik a közösséget?

— A forgatás során érződött a közösségek részéről, hogy ez számukra is fontos. Igazából rengeteget számít az, hogy sokakban tudatosuljon, milyen értéket képviselnek. Tudatosuljon bennük, hogy igen, mi továbbra is megbecsült tagjai vagyunk a közösségnek, hogy az a mindennapi, jó értelemben vett küszködés valóban látható, összeadható, és a közösben is megjelenítődik. Nagyon hálásak lehetünk nekik, hiszen igazából ők képviselik az erőt. Mi most megpróbáljuk ezt a vizualitás révén egy kicsit másképp megmutatni, felmutatni.

A nemzeti összetartozás évének jegyében a VMMSZ Adán is tervez aktivitásokat.

— Az adai Vadvirág Hagyományápoló Kör, a Cécó kamaracsoport és a Pendergő zenekar nemrég mutatta be a Tisza mente néprajzi hagyatékát és ünnepeit feldolgozó néptáncos és zenei produkcióját. Ezt Resócki Rolland, valamint Varga Lilla álmodta meg, és az elmúlt ötven év gyűjtésanyagát átnézve, újrafelfedezve, visszatanítva került színpadra. A közösségi életet összefűző táncprodukció bemutatja az egész évet, minden ünnepkört lefedve. A saját hagyományvilágunk, a Trianon óta elmúlt 100 évből 50 év hagyományát felrajzoló táncprodukcióról van szó, egyúttal egy visszatanításról, annak az öröméről és annak a megőrzéséről. Ez valahol megvolt a kollektív tudatalattiban, de újra elő kellett csalogatni, ismét közkinccsé kellett és kell is tenni. Tájolásban gondolkodtunk elsődlegesen, hogy minél több közösségbe eljusson itt Vajdaságban, de ezt ugyanúgy felülírta a járványhelyzet. Ezt áthidalva, úgy gondoltuk, hogy ennek a televíziós produkcióját, illetve felvételét a Pannon Televízióval együttműködve valósítsuk meg. Erre egy kicsit rányomja a bélyegét, hogy sok középiskolás és egyetemista Magyarországon van. Várjuk, hogy átjárható legyen a határ, hogy hazajöhessenek, és elkezdődhessen a felújító próbafolyamat. Ennek függvényében meglátjuk, miként tudjuk ezt felvenni az év végéig, illetve mikor tud majd adásba kerülni.

Az aktivitások egy másik állomása a Tóthfaluban épülő makettpark, a Mini Délvidék. Itt mi a terv?

— Tóthfaluról tudjuk, hogy egy kis csodatelepülés. Van ott tündérkert, fociakadémia és még sok egyéb más is. A faluban sok éve szerveznek önkéntes táborokat, ahol a Mini Délvidéket építik, de az idén ez elmaradt, viszont már nagyon szépen látszódnak a parkban a folyómedrek, és a szobrok is a helyükre kerültek. A következő időszakban a nemzeti összetartozás éve jegyében tovább segítjük az építkezést, és támogatjuk a kialakítás folytatását is. Így tizenkét épített örökség makettje készülne el Ambrus Imre törökbecsei, de már Tóthfaluban élő szobrász révén. Ki lenne alakítva egy jegypénztár, illetve egy vizesblokk is, ennek az építése kezdődne most el a támogatásból. A terveket Valkai Zoltán magyarkanizsai építész készítette, és azt tudom mondani, hogy ha ez a következő néhány évben befejeződik, akkor még több minden lesz, amiért érdemes lesz majd megállni Tóthfaluban. Turisztikai vonatkozásában tehát egy nagyon fontos projektumról van szó.

A VMMSZ a Fokos zenekart is segíti egy lemez kiadásában. Milyen hanganyag van születőben?

— A Fokos zenekar első, énekelt verseket tartalmazó lemeze készül. A zenekarral már régóta nagyon jó az együttműködésünk. Ünnepi műsoraiban sokszor hallhattuk már Szerda Balázs előadásában versek megzenésítését. Hihetetlen erővel bírnak ezek a dalok. Már többször kérdeztem Balázstól, hogy tervben van-e ezeknek az összegyűjtése, és mint mondta, igen, de sosem volt rá idő. Most a járványügyi helyzet lehetővé tette, hogy leporolják ezt az anyagot, és stúdióba vonuljanak. Az album szeptember végére készül el, és ha megnézzük, hogy kiknek a versei lesznek megzenésítve — Tompa Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Bogdán József, Weiner Albert, és még sorolhatnám —, azt lehet mondani, hogy olyan szerzőkhöz nyúltak, olyan szerzők műveiből táplálkozva zúgnak fel ezek a dalok, akik a nemzetté válásunk korszakában alkottak nagyot, és a nemzetté válást saját szemükkel élhették meg. Emberi és alkotói tevékenységükkel, életvitelükkel is rengeteget adtak ahhoz hozzá, hogy a nemzet azzá legyen, amivé szeretett is volna válni.

Kartali Róbert, Hét Nap

Kategória: Egyéb | A közvetlen link.