Az első Föld napjának javaslatát Gaylord Nelson szenátor, környezetvédelmi aktivista 1970 januárjában terjesztette az amerikai szenátus elé. A hetvenes évek Amerikájára jellemző egyetemista mozgalmak szellemében, Denis Hayest diákot bízta meg az első Föld nap megszervezésére az év április 22-én.
50 évvel ezelőtt 20 millió amerikai emelte fel szavát a természetért.
Húsz évvel később, 1990-ben már világmozgalommá vált. Denis Hayes és barátai, látva az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagosodást, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét – javasolták, hogy az 1990-es éveket ismerjék el a környezetvédelem évtizedének.
Ötven év távlatából megállapíthatjuk: nemcsak, hogy az 1990-es évek nem lettek az környezetvédelem évtizede, de az elkövetkező két évtizeddel együtt, a tájpusztítás, a globális kizsákmányolás és a fajok tömeges kihalásának évtizedeiként fogja számontartani mindezt az emberi történelem. Emellett, amiben korábban senki sem hitt, kivéve a tucatnyi tudóst és zöld aktivistát (néhányan gúnyosan sötétzöldeknek nevezik őket), akik unos – untalan mindenféle zöldségekkel riogatták a világ népeit, akik időközben megérezték a kényelem melegét és békésen konzumálták a Föld legtávolabbi pontjain megtermelt javakat, és melyek online bármikor elérhetők lettek számukra, szinte ingyen. Rájuk is szoktak rendesen, s hiányuk ma már komoly társadalmi feszültségek forrása lehet. A szinte ingyen, azért enyhe túlzás, mert kiderült, hogy túl drága lett nekünk a nagyfene jólét. Amire ötven évvel ezelőtt nem számítottak, még a sötétzöldek sem, hogy a vártnál jóval korábban omlanak össze a természet törékeny rendszerei és egyik napról a másikra kénytelenek leszünk szembesülni megváltozott környezetünk egyre súlyosbodó kihívásaival.
Míg egyesek, akik csupán múló rémálomnak tekintik a történteket és a kiútkeresés reményében kiskapukat keresve próbálják megtartani a számukra bevált jó öreg modelleket, mert szerintük hamarosan visszatér a régi rend, a megszokott kerékvágásban halad a világ tovább. Az a rossz hír, hogy a járvány után már semmi sem lesz olyan mint korábban előtte volt. A kutatók attól tartanak, hogy a klímaváltozás megteremtette a járványok melegágyát és a jövőben egyre gyakrabban fogunk szembenézni egy-egy veszélyes kórral, emellett az átkomponált gazdasági struktúrák, fokozott társadalmi feszültségeket idézhetnek elő, melyek új világrendet teremthetnek, ami egy újabb világégést okozhat végzetes következményekkel. Világunk bölcsebbik része azok, akik hajlandóak lemondások árán is alkalmazkodni az új helyzethez, utat keresve egy olyan természetes, egészséges életformához, amely alternatívákat kínál a jelen társadalmi, ökológiai és gazdasági válságban. Jó lenne ismét kapcsolatba kerülni a természettel, visszatalálni a F/földhöz, és kevésbé ártón, szerényen, de tartalmasabban élni.
A Föld napjának egyik alapgondolata a bolygónk gazdag élővilágának megőrzése. Kiderült, hogy a sérült, elszegényedett rendszerek, melyek eltűnése veszélyezteti az emberi jólétet is, önmaguktól már nem tudnak megújulni, ehhez komoly rehabilitációs programokra, sok-sok munkára és rengeteg pénzre van szükség. A LIFE az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikáját támogató programja a következő 2021-2027 költségvetési időszakban, melynek teljes összköltségvetése a hét évre 3,4 milliárd EUR. A LIFE Környezetvédelmi alapprogram négy területre fektetni a hangsúlyt:
- Természet és biodiverzitás
- Cirkuláris gazdálkodás és az életminőség
- Az éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás
- Áttérés a tiszta energiákra
Ismerve az utóbbi években csak Magyarországon megvalósított Life programok eredményeit, melyeknek köszönve állat és növény fajok menekültek meg a kipusztulástól, élőhelyek és tájak virágoznak fel újra, visszakapva régi gazdagságukat és fényüket.
Egyik szemem nevet, a másik meg sír. Öröm, hogy a szomszédságban csak néhány kilométerre, a határ túloldalán Natúrparkot létesítenek, ahol a helyi természeti és ember alkotta értékekre építkezve összhangban kívánnak élni környezetükkel, vagy a talán legszebb tollú madarunk, a szalakóta megmentésére, ötmillió euró támogatásból állíthatják helyre eredeti élőhelyét a tanyákkal és rétekkel tarkított alföldi tájat.
Jelenleg, a járványhelyzet miatt, a Természet megvár szlogen az aktuális, de azt is tudjuk, hogy Vajdaság lepusztult élőhelyei, elszegényedett, tájidegen fajoktól nyomorított őshonos élővilágának segítségre van szüksége. Az sem kétséges, hogy ez mindannyiunk számára fontos, mindannyiunk érdeke. Azért bizakodó vagyok, mert annak kell lennem és reménykedek, hogy talán mások is így gondolják, és hogy még idejében hozzáláthatunk kis hazánk természeti környezetének gyógyításához.
HULLO, Jó Reggelt Vajdaság
