A doroszlói székhelyű Dunatáj Egyesülés Nyugat-Bácska Régiófejlesztéséért civil szervezet megemlékezést tartott Herceg János akadémikus író, szerkesztő, műfordító születésének 109. évfordulója alkalmából. Az író életművének tisztelői, barátai a zombori Szent Rókus temetőben lévő síremléknél gyűltek össze. A jelenlevőket L. Móger Tímea köszöntötte, Fenyvesi Ottó Halott vajdaságiakat olvasva című legújabb verseskötetének Fehér Ferencre vonatkozó strófáival.
A táj- érzékeny szerzők és közvetlen környezetük szellemi közösségét taglaló felolvasások sorát Péter István, a Dunatáj Egyesülés elnöke folytatta, aki dr. Silling István néprajzkutató, nyugalmazott egyetemi tanár erre az alkalomra írt emlékező és elemző gondolatait tolmácsolta. Egyebek mellett elhangzott:
,,Herceg János író 109. születésnapján egy olyan emlékezéssel tisztelgünk, amely rólunk, a Zombor köré telepedett magyarok népéletéről szól. S amíg tavaly az író által nagyra becsült szellemi hagyatékot méltattuk, idén a népélet más rétegeit is megemlítjük, például a Zombortól kissé távolabbi Bajmokot, Őrszállással és Csonoplyával együtt, amelyet tipikus háromnyelvű községként emleget az író, ahol ő „hibrid egység”-nek nevezte a német-magyar-bunyevác hatást a múlt századelő éveiben (…) Bácskai néprajzkutatásunk hőskorába vezet vissza Herceg János nem egy feljegyzése, amellyel az általunk alig ismert, avagy ismeretlen személyekről, kezdeményezésekről szól az emlékezés és egyben a figyelemfelkeltés szándékával. A nyugat-bácskai magyarok folklórörökségével és néprajzi hagyományaival többször foglalkozott Herceg János. Elsősorban a három nyugat-bácskai magyar falu, Gombos, Doroszló és Kupuszina néprajzi hagyományvilágát ecseteli, mindig a megbecsülés és a ragaszkodás hangján. „Doroszló, Gombos, Bácskertes a maguk egzotikus szépségében tökéletesen kialakult népi életformát éltek, a folklór igazán gazdag és színes változataival”. Mára az író buzdító és sopánkodó szavai már végérvényesen okafogyottá váltak, mert a gombosiaknak a 2014. évben végre sikerült tájházat létesíteniük (…) Kupuszinán pedig a fiatalok, e sorok írójának a vezetésével, az 1970-es évek végétől gyűjtötték az 1990-ben megnyílt kis néprajzi múzeum anyagát; kiállításokat rendeztek abból, amelyeket maga Herceg is meglátogatott és a felfedezés elragadtatásával írt is róluk a Dunatájban. Doroszlón pedig ismét akadtak komoly lokálpatrióták, akiknek a néhai országgyűlési képviselő munkáját újra kellett kezdeniük, hogy egy 1853-ban épült házban, 2001-ben valódi tájház nyissa meg értékes anyagát az oda látogató turisták és a kisasszonynapi szentkúti búcsúra érkező zarándokok előtt. Nemesmiliticsen, Szilágyin, Csonoplyán és Telecskán, meg a környező sokác falvakban is több helytörténeti múzeum őrzi a nyugat-bácskai magyarok és a velünk élők népéletének fontos darabjait (…) Herceg János figyelő tekintete nyugodtan szemlélheti nyugat-bácskai magyarjainak lelkes és példamutató hagyományőrzését.”
A síron elhelyezte a kegyelet virágait a Dunatáj Egyesülés képviseletében Péter István.
A Vajdasági Magyar Szövetség nevében Pelt Ilona és Pribilla Attila koszorúzott.
A Magyar Nemzeti Tanács két tagja, Turkál Marianna és Szlákó József helyezett el koszorút Herceg János sírján.
A doroszlói Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület nevében Mészáros László rótta le kegyeletét.
A megemlékezésen jelen voltak a doroszlói Petőfi Sándor Általános Iskola és a Kosztolányi Dezső Céltársulás Cserediák Programjának doroszlói, mágocsi és szentlőrinci részvevői, továbbá a zombori Testvériség- egység Általános Iskola tanulói. Ez utóbbi oktatási intézmény nyolcadikosai György Mária magyartanár vezetésével virágot hoztak és Konc Lara szavalata hangzott el.
Az emlékezőket rövid fogadásra várta a Dunatáj Egyesülés, a civil ernyőszervezet zombori irodájában.
Mazalica Aureta fotói
Kapcsolódó GALÉRIA: http://nyugat-bacska-portal.info/wppg_photogallery/gallery359/